�gy a g�r�g, mint a r�mai mitol�gi�ban a t�zh�ny�kat az istenek munk�j�nak tekintett�k, mivel sem a tudom�ny, sem az alk�mia nem tudta elfogadhat�an magyar�zni m�k�d�s�ket. Plat�n k�t m�v�ben is eml�t�st tesz Atlantiszr�l, a legend�s szigetr�l, amelynek els�llyed�s�vel elpusztult a hatalmas atlantiszi civiliz�ci�. Atlantisz l�tez�se �s esetleges f�ldrajzi elhelyezked�se napjainkban is vitatott t�ma – t�ny azonban, hogy i. e. 1620-ban az �gei-tengeri Szantorini sziget�t egy sor roppant er�s kit�r�s elpuszt�totta. A kit�r�sek �ltal okozott sz�k��r elpuszt�totta Kr�ta sziget�nek �szaki partj�t �s hozz�j�rult a szigeten kialakult min�szi civiliz�ci� hanyatl�s�hoz. Szantorini (vagy Th�ra) kit�r�se egy m�sik g�r�g m�tosz alapj�ul is szolg�lt: a Deukali�n szerint Poszeid�n bossz�t �llva Zeuszon el�nt�tte Attika, Argolisz, Szaloniki �s R�dosz tengerparti ter�leteit.A g�r�g�k �gy tartott�k, hogy az Etna alatt volt H�phaisztosz m�helye, ahol Zeusz fegyvereit kov�csolta. Gyermekei, az egyszem� k�klopszok legend�j�t val�sz�n�leg az Etna oldal�n lev� sz�mos mell�kkr�ter alakja inspir�lta. Vergilius szerint Ath�n�, bossz�j�t�l vez�relve az Etna al� b�rt�n�zte be Enkel�duszt, akinek a f�jdalomki�lt�sai okozt�k a hegy m�k�d�s�t �s morajl�s�t. Ugyancsak Vergiliust�l tudjuk, hogy H�phaisztosz Enkel�dusz testv�r�t, M�maszt a Vez�v al� b�rt�n�zte be. A r�mai k�lt� szerint a Campi Flegrei l�va�rjai a t�bbi beb�rt�nz�tt �ri�s v�r�b�l j�ttek l�tre.A kereszt�ny hiedelemvil�gban a vulkanizmust sz�mos �ltudom�nyos elm�lettel magyar�zt�k, �s els�sorban a S�t�n munk�j�nak tudt�k be. �gy tartott�k, hogy a katasztr�f�kat csak szentek csod�i akad�lyozhatj�k meg. Ez�rt p�ld�ul i. sz. 253-ban a Catania lakosai Szent �gota relikvi�ival k�rmenetet szerveztek az Etna k�zelg� l�va�rj�nak megakad�lyoz�s�ra, �s a l�va�r csod�val hat�ros m�don elker�lte a v�rost. Ugyanez a m�dszer 1669-ben m�r nem v�lt be: a v�ros nagy r�sz�t el�nt�tte a l�va.

A Vez�v 1660-as kit�r�sekor lez�dul� k�darabokban kereszt alak� pirox�n ikerkrist�lyok is voltak, �s ezeket a helyi lakosok Szent Januarius (N�poly v�d�szentje) csod�j�nak tekintett�k.Nemcsak az Eur�p�ban, de a Csendes-�ce�n T�zgy�r�j�nek vid�k�n is m�toszok �vezt�k a vulk�ni jelens�geket. A maori mitol�gi�ban Taranaki �s Tongariro (k�t �j-z�landi vulk�n) j�bar�tok voltak, de bar�ts�guk hamar f�lt�kenys�gi visz�lyba csapott �t, mert mindketten Pihang�ba szerettek bele (� is egy �j-z�landi vulk�n megszem�lyes�t�je). A maorik m�ig sem telepszenek meg a Taranaki �s Tongariro k�z�tti ter�leten, mert f�lnek, hogy ism�t „fell�ngol” a k�t egykori bar�t vit�ja.

A hawaii bennsz�l�ttek mondavil�g�ban a t�z isten�t, Pel�t saj�t h�ga – Namaka, a tenger istenn�je – szigetr�l szigetre egyre d�lkeletnek �zi a t�zh�ny�k alatt. �gy tartj�k, hogy mai lakhelye a Kilauea l�vatava alatt van. Ez az elk�pzel�s pontosan egyezik azzal a t�nnyel, hogy a Csendes-�ce�ni litoszf�ralemez �szaknyugatnak mozog a szigeteket kialak�t� els�dleges k�penyoszlop f�l�tt, teh�t d�lkelet fel� haladva egyre fiatalabb �s fiatalabb vulk�nokat tal�lunk.