Egy anglik�n lelk�sz fia volt. Fiatalon sokat betegeskedett, megkapta �s t�l�lte a himl�t, de testi �s lelki sebei �lete v�g�ig megmaradtak. Oxfordban szeg�nys�ge miatt is sok megal�ztat�sban volt r�sze, v�g�l azonban kiv�l� mechanikai �rz�ke r�v�n Robert Boyle asszisztense lett. Egyes felt�telez�sek szerint � fogalmazta meg a Boyle-t�rv�nyt, az azonban biztos, hogy a l�gpumpa megtervez�s�ben d�nt� �rdemei voltak.
A rug�kat tanulm�nyozva felfedezte a r�la elnevezett t�rv�nyt, amely szerint egy rugalmas test alakv�ltoz�sa ar�nyos a testre hat� er�vel. Megsejtette a f�ny hull�mterm�szet�t, majd a csillag�szat ter�let�re kalandozva felfedezte, hogy a Gamma Arietis val�j�ban kett�scsillag. Felfedezte a n�niuszleolvas�st, feltal�lta a libell�t �s a mikrom�tert, az 1666-os nagy londoni t�zv�sz ut�n seg�tett London �jj��p�t�s�ben.
Tal�lm�nyai k�z� tartozik a g�pj�rm�vekben m�ig haszn�latos egyetemes tengelykapcsol� �s az �riszrekesz, amely a f�nyk�pez�g�pek alapvet� alkot�r�sze, hozz�j�rult az �r�k t�k�letes�t�s�hez (honfit�rsai �t tartj�k az inga�ra feltal�l�j�nak.
Legnagyobb siker�t az 1665-ben megjelent Micrographia c�m�, gazdagon illusztr�lt munk�ja aratta. Ebben az �ltala tervezett t�bblencs�s mikroszk�ppal a szemmel l�thatatlan par�nyok vil�g�ban v�gzett megfigyel�seit adta ki, a pontos �s m�gis m�v�szi, s�t sz�ps�ges rajzok elb�v�lt�k a k�z�ns�get. Hooke fedezte fel a n�v�nyek kis kamr�it, amelyeket sejteknek, azaz cell�knak nevezett el, mert a szerzetesek cell�ira eml�keztette. Azt is kisz�m�totta, hogy egy n�gyzeth�velyknyi parafa 1 milli�rd 259 milli� 712 ezer sejtet tartalmaz, ekkora sz�mot tudom�nyos m�ben addig nem �rtak le.
Hooke huszonnyolc �vesen m�r a Royal Society tagja, 1677-t�l pedig titk�ra volt, s�t − a t�rsas�g egyetlen fizetett alkalmazottjak�nt − � lett a bemutatott k�s�rletek�rt felel�s kur�tor. �ri�si befoly�s�t nem egyszer haszn�lta fel ellens�gei, vagy azok ellen, akiket ellens�g�nek tekintett − Hooke ugyanis nem csak zseni�lis, de h�rhedten �sszef�rhetetlen �s veszeked�s volt tud�snak �s embernek egyar�nt. Mivel a tudom�ny sz�mtalan ter�let�t kutatta, t�bb�-kev�sb� megalapozottan �ll�thatta m�sok kidolgozottabb �s eredm�nyeir�l, hogy � azokat m�r sejtette vagy megj�solta.
Legh�resebb �s legelkeseredettebb vitapartnere a legal�bb annyira ki�llhatatlan Newton volt, akivel a bolyg�k ellipszis alak� kering�si p�ly�j�n vesztek �ssze. Hooke ugyanis azt �ll�totta, hogy megfejtette a titkot, de nem �rulja el, hogy ne fosszon meg m�sokat a felfedez�s �r�m�t�l. Newton, aki viszont val�ban kisz�molta a t�rv�nyt, ezen megs�rt�d�tt �s sok�ig nem adta ki a fizika t�rt�net�ben m�rf�ldk�vet jelent� Principia harmadik, legfontosabb k�tet�t.
Ellens�gesked�s�k od�ig fajult, hogy Newton, aki a Royal Society eln�ke lett, m�g Hooke hal�la ut�n is pr�b�lta kisebb�teni riv�lisa �rdemeit. Holott �ppen � �rta annak idej�n Hooke-nak a sz�ll�ig�v� lett mondatot: "Ha �n messzebbre tekintettem, mint m�sok, csak az�rt volt, mert �ri�sok v�llain �lltam".