A vulk�ni kit�r�sek l�tv�nyoss�ga miatt a vulk�nok megfigyel�se �s le�r�sa m�r a g�r�g filoz�fusokat is foglalkoztatta. Az els� konkr�t megfigyel�sek Arisztotel�sz kor�b�l (i. e. 4. sz�zad) sz�rmaznak. K�s�bb a vulk�noss�g magyar�zat�ban k�t, egym�ssal szembehelyezked� filoz�fiai iskola alakult ki: Anaximen�sz �s k�vet�i (neptunist�k) szerint a vulk�nkit�r�seket a f�ldreng�sek okozz�k, azokat pedig a f�ld alatti �regek beoml�sai. Ezzel szemben Anaxagor�sz �s k�vet�i (plutonist�k) �gy v�lt�k, hogy a vulk�ni m�k�d�st kiv�lt� els�dleges ok a f�ld alatti �regekben meggyulladt �ter. Ez ut�bbi felfog�st fogadta el k�s�bb Plat�n, illetve Arisztotel�sz is – � a vulk�ni tev�kenys�get a f�ld alatti g�zok meggyullad�s�val magyar�zta. �gy v�lte, hogy a t�z k�nnyebb �selem, mint a f�ld, ez�rt ez van legfel�l, teh�t a F�ld m�ly�n hidegnek kell lennie. Ezzel szemben P�thagorasz, majd k�s�bb Empedokl�sz �gy v�lte, hogy a F�ldnek foly�kony, izz� magja van, amir�l a legend�k szerint maga Empedokl�sz is meggy�z�d�tt, amikor megm�szta az Etn�t, �s belen�zett. Az els�, t�nylegesen vulkanol�giai le�r�s Sztrab�n� (i. e. 1. sz�zad). R�szletesen le�rta a Lipari-szigeteket, �s arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a Vez�v is egy vulk�n (abban az id�ben a Vez�v m�r hossz� ideje aludt). Ugyancsak � ismerte fel a vulkanizmus �s f�ldreng�sek kapcsolat�t.

Nemcsak a g�r�g, de az �kori k�nai tud�sokt�l is maradtak fent vulkanol�giai le�r�sok. Az i. e. 3. sz�zadban �lt Wang Chia Shih I Chi munk�j�ban „ezer m�rf�ld” m�lys�gb�l felt�r� forr�v�zr�l �s a hegyek tetej�n megjelen�, s�rga f�stfelh�kr�l (k�nes kig�z�lg�sekr�l) sz�mol be. Szint�n az i. e. 3. sz�zadban �l� Shu Ching eml�t meg egy hatalmas forr�s�got �raszt� vulk�nt, ami m�g a k�vet is megolvasztja.

A r�mai tud�sok k�z�l jelent�sen hozz�j�rult a vulk�ni jelens�gek megfigyel�s�hez Seneca, aki a vulk�nokat olyan, f�ld alatti t�zhelyekk�nt �rja le, amelyekben a k�n �s bitumen �g; ennek l�ngjai id�nk�nt a felsz�nre is felcsapnak. A Vez�v 79-es (t�bbek k�z�tt Pompeii, Herculaneum �s Stabiae v�rosokat is elpuszt�t�) katasztrof�lis kit�r�s�t Tacitus felk�r�s�re ifjabb Plinius dokument�lta. Nagyb�tyja, id�sebb Plinius, aki abban az id�ben a misenumi r�mai flotta parancsnoka volt, �let�t vesztette a stabiaei lakosok menek�t�se k�zben. Ifjabb Plinius le�r�sa rendk�v�l pontos, r�szletes, �s kit�r a vulk�ni m�k�d�s minden mozzanat�ra. Emiatt Plinius leveleit tekintik az els� val�di vulkanol�giai le�r�snak.

A k�z�pkorban a t�bbi term�szettudom�nyhoz hasonl�an a vulk�nok megfigyel�se is h�tt�rbe szorult. Csak n�h�ny arab utaz� �s szerzetes le�r�sa maradt fent.

A 15. sz�zadt�l, a felfedez�sek kor�ban a vulk�nok megismer�s�t is egyre fontosabbnak tekintette a tudom�nyos �let. A d�l-amerikai spanyol h�d�t�k gazdag aranykincsek rem�ny�ben nem egyszer a vulk�ni kr�terek m�ly�re is leereszkedtek. A 16. sz�zadban Sebastian M�nster Cosmographia c�m� munk�j�ban arr�l �r, hogy a vulk�nokb�l a F�ld bels� t�ze t�r fel. A vulk�n kifejez�st el�sz�r a 17. sz�zadban haszn�lta Bernhardus Varenius Geographica Generalis c�m� munk�j�ban.

A 17-18. sz�zadban, a felvil�gosod�s kor�ban, amikor egyre m�lyrehat�bban kezdtek foglalkozni a term�szettudom�nyokkal, ism�t k�t szemben�ll� csoport magyar�zta a vulk�ni tev�kenys�g eredet�t. A plutonist�k (Leibniz, Newton, Descartes) szerint a vulk�nokat a F�ld m�ly�nek t�ze m�k�dteti. Vel�k szemben a neptunist�k (Guettard, Werner) a vulk�ni m�k�d�s ok�t a tenger k�zels�gben l�tt�k; szerint�k a kit�r�sek oka k�l�nf�le helyi anyagok (pl. k�sz�n begyullad�sa).

A vulk�ni folyamatok megismer�s�ben a 19. sz�zadban �rtek el igazi �tt�r�st, amikor felfedezt�k (Alexander von Humboldt) a vulkanizmus �s a F�ld bels� h�j�nek kapcsolat�t; behat�bban tanulm�nyozt�k a magm�t �s a hozz� k�t�d� jelens�geket; jobban megismert�k a f�ldreng�sek mechanizmus�t, a k�zetek szerkezet�t �s kialakul�s�t.

A 20. sz�zadban els�sorban a lemeztektonika elm�let�nek kiforr�sa hozott �ri�si el�rel�p�st; ez megnyugtat�an magyar�zta a vulk�ni jelens�geknek egy igen nagy csoportj�t. A sz�zad elej�n jelentek meg az els� �tfog�, a vulk�nokat oszt�lyoz� munk�k. Ezek (Sapper, Lacroix, Rittmann) m�g els�sorban geomorfol�giai, illetve geok�miai szempontokat k�vettek. Jelent�s szerepet j�tszottak a vulkanizmus megismer�s�ben a jap�n tud�sok is, ami annak tudhat� be, hogy orsz�guk az egyik legakt�vabb vulk�ni z�n�ban fekszik.