
Egy vulkn f szerkezeti elemei:
* magmakamra (vagy magmatzhely) – olvadt kzetekkel teli reg a Fld szilrd krgben. Az olvadk a rtegnyoms hatsra a trsvonalak mentn a felszn (alacsonyabb nyoms) fel mozdul el, szttolva, felboltozva, illetve magba olvasztva a felette lev kzeteket. A magmakamrk helyzett nehz meghatrozni, ezrt elssorban a felszn kzeli (1–10 km mly) kamrkat ismerjk. Ha a magma hosszabb ideig tartzkodik a kamrban, sszetevi srsgnek megfelelen rtegezdni kezd. Ahogy kihl, a sziliktos olvadk egyre kevesebb vizet kpes oldatban tartani, s gztalanodik. A felszabadul vzgz (szn-dioxid, knes gzok stb.) jelentsen megnvelik a kamrban uralkod nyomst, s amikor a bels nyoms tllpi a rtegnyomst, a vulkn robbansos kitrssel kezd mkdni. Ha a feltrekv magma megreked a fldkregben, s ott szilrdul meg, mlysgi magms testek keletkeznek, amiket alakjuk s helyzetk fggvnyben: batolitnak, lakkolitnak, szillnek, kzettelrnek (dyke-nak) stb. neveznk.
* vulkni csatorna (avagy diatrma) egy olyan nyls a fldkregben, amelyen a magma a felsznre tr. A diatrmt ltalban automagmatikus breccsa tlti ki: a megszilrdult magmban a csatorna oldalairl leszaktott kzetdarabok „sznak”.
* vulkni krter – a felsznnek az a tlcsr alak mlyedse a krt felszni vgnl, amelyen a trmelkanyag s a lva a felsznre jut. Alakja, tmrje s mlysge vltoz.
* vulkni kpot – a felsznre hozott trmelkanyag s lva pti fel.
* kaldera – a robbansos kitrsek eredmnye. Olyankor kpzdik, amikor a magmakamrban annyira megn a tlnyoms, hogy a felszabadult gzok kp alakban lerobbantjk a magmakamrt fed kzeteket. Ezutn a fed maradka koncentrikus trsvonalak mentn berogy a kirlt gzok helyre. A teljes beoml terlet elrheti a tbb szz, vagy akr a prezer ngyzetkilomtert is.
A vulkn a fentebb sorolt, szmtalan mdosulattal s vltozatban fejld formk egyttese.
|