catastrophes* {csak mozilla
navigation


Katasztrfk
Extrk
Forrsok
Frissek

+ Mentsd meg a Fldet!

 
catastrophes


Itt mindig az 5 utols hrt fogom feltntetni.
>> Hsgriad
>> 375 ve szletett a sejtek felfedezje
>> Rendkvli foltot fotztak a Napon
>> Hidegrekord az Antarktiszon
>> Klmavltozs hatsai

 
Apophis


A Fld fel tart az Apophis nev aszteorida, s egyes forrsok szerint 2029. prilis 13-n pnteken, msok szerint attl kezdve 2036-ig tbbszr kerl igen kzel bolygnkhoz, esetleg be is csapdhat, de a Roszkoszmosz orosz rgynksg mr foglalkozik a problmval, s hozzltott az esetleges vilgvge elhrtst clz tervek kidolgozshoz. Tovbb >>

 
chat

 
2012


Filmajnl
A majk si naptra bonyolult csillagszati ismereteket  ignyl tkletes alkots. Egy baj van vele: 2012-ben vget r s sokan gy gondoljk, nem vletlenl. A vilg sem tarthat tovbb, mint a misztikus tudst tartalmaz naptr. Nhny vezet tuds 2009-ben igazolta, hogy valban kzel a vg s segtsgkkel a vilg leghatalmasabb llamainak vezeti el is ksztettk a tervet, amelynek alapjn sok ember megmenthet, de tvolrl sem az sszes.

 
info


Az oldal a gportl egyik versenyre kszlt.
A portaln tallhat sszes grafika sajt kszts, sajtknt feltntetni tilos!
szerk.: crissy*
nyits: jn. 16
tma: katasztrfk

 
Peoples
Induls: 2010-06-16
 


Magma


A magma felsznalatti, olvadt kzetanyag. Fldtani megkzelts szerint tbbkomponens, nylt rendszer sziliktos kzetolvadk, vltozatos (s vltoz) kristly- s knnyenill-tartalommal, vltoz hmrsklettel, srsggel, folysi jellemzkkel s viszkozitssal.
Szrmazhat kzvetlenl a kpeny s/vagy a fldkreg rszleges olvadsbl (ilyenkor anyamagmrl beszlnk), vagy ezen olvadkok differencildsbl s/vagy keveredsbl (lenymagma, utdmagma, maradkmagma a neve).
A magma megszilrdulsa sorn keletkezett kzeteket magms kzeteknek vagy magmatitoknak is nevezik. A felsznre kerl magma (mely kzben elveszti knnyenill-tartalmt) neve lva, a felsznen (vagy vz alatt) megszilrdul magms kzetek a kimlsi-, vagy ms nven a lvakzetek. A fld alatt megszilrdul magms kzetek a mlysgi magms kzetek.
A magma tevkenysgeinek sszessge a magmatizmus.

A magma jellemzi


A magma az tlag 36 km vastagsg kreg s a kpeny hatrn alakul ki. Mlysg szerint megklnbztetjk a nagymlysgi magmt (5 km alatt), a kismlysgi magmt (vagy szubvulkni, 0-5 km), illetve a vulkanikus magmt (kimlsi, felsznre jut).
Mivel a magma nem egynem anyag, azaz tbbfle komponens alkotja (a beolvadt kpeny vagy kreg sszetteltl fggen) olvadsi sajtossgai (pld. hmrsklet) nagyon vltozak. Az olvadkban a kristlyok nem szilrd (esetleg rszlegesen szilrd) llapotban vannak jelen s csak a felszn kzelbe rve szilrdulnak meg sziliktsvnyokat kpezve. Az izz, felfel trekv magma nylt rendszert alkot, krnyezetvel lland klcsnhatsban differencildhat.
A magma sszettelben tallunk n. fenokristlyokat is, melyek mr magasabb hmrskleten kikristlyosodnak (pld. az olivin s piroxnek). A szilciumban-gazdag magmkban nagyobb a kristlytartalom, mivel ezek kristlyosodsi hmrsklete alacsonyabb. A kristlyosodst a vzgz jelenlte is befolysolhatja: a vznyoms nvekedsvel az olvadk alacsonyabb hmrskleten szilrdul meg, azaz tovbb marad folykony.
A magmk illanyag-tartalma elsdlegesen a kpeny- s a fldkreg megolvadt anyagbl szrmazik. A magmban uralkod nagy nyomsviszonyok miatt tlnyomrszt oldott llapotban vannak s a felsznhez kzeltve, a nyoms cskkensvel szabadulnak fel (ami a vulkni kitrsek robbansos jellegt befolysolja). A magmban a leggyakoribb illanyagok a vzgz s a kn-dioxid, de elfordulnak a klr s a fluor vegyletei is.

Illanyag-tartalom alapjn ortomagmnak nevezik az 1%-nl kevesebb illanyagot tartalmaz „szraz” magmt. Ez magas hfokon (700-1300 C kztt felszni nyomson) kpzdik. A „szraz” magma az cenkzpi htsgok magmatizmusra jellemz.
A magmba a mellkkzetekbl (pldul a szubdukcis vben a kpenybe betold litoszfra lemez kzeteibl) ill lphet be. Ezt a folyamatot Szdeczky-Kardoss Elemr pozitv transzvaporizcinak nevezte. Az illkat a mellkkzetek h- s nyoms hatsra trtn metamorfizldsa utn az amfibol s a csillm svnyok hordozzk. Ezekbl a nagy hfokon felszabadul OH- ionok fluid llapot H2O-v s szabad, ionos llapot O-- ionn alakulnak (megn a magmaolvadk parcilis oxign nyomsa - oxign fugacitsa). A szilikt olvadk a karbontos mellkkzetekkel trtn rintkezse sorn CO2-t is felvesz. A CaCO3 900 C-on disszocil (felszni nyomson), a CaMgO3 azonban mr 780 C-on is, amely hmrskletet a Na ionok jelenlte tovbb cskkenti. Ezrt a disszocici mr mintegy 300 C krl megindulhat. A csillmokban, amfibolokban lv F- s Cl- ionok tovbb nvelik a magma ill tartalmt.

Az 1-4% kztti ill anyag tartalm magmt hemi-orto magmnak nevezzk. A 4%-nl tbb illt tartalmaz magma neve a hipomagma.
Az illk arnya csak kivteles esetben ri el a 10%-ot.

A magmt alkot szilikt olvadk csak bizonyos szintig kpes illanyagokat flvenni. Ez a teltettsgi szint fgg a az olvadk kmiai sszetteltl, hmrsklettl s nyomstl is. Az illk mennyisge cskken a hmrsklet nvekedsvel (mert az illk olddsa exoterm folyamat), s ltalban n a nyoms nvekedsvel. Az illtartalom nvekedse az olvadspont cskkensvel jr, mivel a hossz szilikt lncok s trrcsok az illk jelenltben knnyebben tredeznek. Raoult II. trvnye rja le az illtartalomnak az olvadspontra gyakorolt hatst.
dTolv = xkRTsz / Qsz
ahol dTolv az olvadspont vltozsa R az univerzlis gzlland Tsz az olvadspont hmrsklete Qsz az olvadsh.
Az illknak az olvadsi tartomnyra (a szilikt kzeteknek nincs les olvads pontjuk, hanem az eutektikumok kivtelvel egy hmrsklet tartomnyban olvadnak meg) gyakorolt hmrsklet-cskkent hatst a kzetek kemizmusa is befolysolja: Az SiO2-ben gazdagabb kzetek olvadspontjt erteljesebben cskkentik az illk (tbb SiO4 tetraderbl ll szerkezeti egysgek kpesek szttrdelni kisebb darabokra az illkban lv anionok), mint az SiO2-ben teltetlenebbekt.

Hmrsklet


A litoszfra s az asztenoszfra hatrn kpzd magma hmrsklett nem ismerjk, csak a felszni kzetek olvasztsi ksrleteibl s a lvamlsek hmrskletbl kvetkeztethetnk r. A magmk hmrsklete nagyon vltoz, annak fggvnyben, hogy mennyi h szksges egy adott kzettmeg megolvadshoz. Alapveten hrom tnyez hatrozza meg:

1. Vegyi sszettel – a hmrskletet elssorban a szilcium-tartalom befolysolja: minl kisebb annl magasabb hmrskletre van szksg a kzet megolvadshoz. Pldul a bazaltos kzetek akr 4500 C-kal kisebb hmrskleten megolvadnak, mint a szilciumban gazdag riolitok.
2. Nyoms – a nyoms cskkensvel alacsonyabb vlik a beolvadsi hmrsklet.
3. Illanyag-tartalom – a vznyoms nvekedsvel az olvadk alacsonyabb hmrskleten szilrdul meg.

A felsznre tr magmk hmrsklete a kvetkezkppen alakul:
* bazalt – 1000-1250 C
* andezit – 950-1200 C
* dcit – 800-1000 C
* riolit – 700-900 C

Srsg


A felszn fel trekv magma folyamatosan veszt trfogatbl, ami annak tudhat be, hogy eltvoznak belle a gzok. A trfogatcskkens azonban srsgnvekedssel jr. A hmrsklet s a srsg kztt fordtott arnyossg ll fenn. A bazaltos magmk srsge 2600-2800 kg/m³, mg a riolitos magmk mintegy 2000 kg/m³.

Viszkozits


A magmk viszkozitsa nehezen hatrozhat meg a vegyes (gz, folykony, szilrd) halmazllapota miatt. Ezenfell a felsznre trekvs sorn, a hmrsklet s nyomscskkens kvetkeztben a viszkozits vltozik. A hmrskleten s nyomson kvl kmiai sszettelk befolysolja leginkbb a magma viszkozitst. A magasabb szilcium-tartalommal rendelkez magmk viszkzusabbak, s az Al2O3 tartalom - noha az SiO2 tartalomnl kisebb mrtkben, de - szintn nveli a viszkozitst. ltalban cskkenti a magma viszkozitst a Fe2+, Ca2+, Mg2+,Na+,K+ ion-tartalom nvekedse, de a Mg2++ tartalom nvekedse fordtott hats is lehet: okozhatja a viszkozits nvekedst is.Az ultrabzisos kzetekben (pl. a dunitben), melyekben az olivin f elegyrsz, a forsterit (MgSiO4) magas hmrskleten kezd kristlyosodni, s az olvadkban megjelen kristlyok nvelik a magma viszkozitst. A magma kpzdse sorn keletkez szilikt olvadkban SiO44- ionok, illetve ezek ionlncai, -csoportjai keletkeznek s tredeznek szt. Az svnyok megolvadsa sorn elszr a kationok lpnek ki az svnyok kristlyrcsbl, a szilikt vz csak ezutn bomlik szt ionokra. Mivel az SiO44- ionban a bels ktsek ersen kovalens jellegek, ezrt ezek az ionok nem esnek szt elemeikre. A nagy mret, polimernek is tekinthet n[Si2O6], n[Si4O11], n[SiO4] stb. ion lncokrl, hlkrl a hmrsklet nvekedsvel vagy a nyoms cskkensvel csak fokozatosan szakadnak le az SiO4 ionok. Az gy egyre kisebb vl szilikt polimer lncok mretcskkense okozza valjban az olvadk viszkozitsnak cskkenst a hmrsklet nvekedsvel, illetve a nyoms cskkensvel. A fentiek tkrben rthet, hogy az SiO2-tartalom a szilikt polimerek mrett nvel szerepn keresztl nveli a magma viszkozitst. Hasonl az Al viszkozits nvel szerepe is, minthogy a Si atomot helyettestheti a sziliktok SiO4 tertradereiben. Ha az olvadk kpzdsben rsztvev kzetek jelents mennyisg fmoxidot is tartalmaznak, ezek elbomlsakor oxign szabadul fl. Az atomos llapot oxign megbontja a szilikt polimereket, ezzel cskkenti az olvadk viszkozitst. Hasonl a hatsa a kpzd magma viszkozitsra a kzetekben kristlyvzknt jelenlv H2O-nak, valamint a F-, Cl- - tartalm svnyoknak (csillmok), melyekbl az olvadk kpzdse sorn felszabadul anionok elsegtik a sziliktpolimerek mretcskkenst.

Szilrdsg


A magma szilrdsga a deformcijnak mikntjt jelenti. Beolvadskor a szilrdsg gyorsan cskken, felsznretrskor pedig folyamatosan n, emelkedik a kristlytartalma.

Folysa


A magma (illetve a felsznen a lva) a viszonylag nagy viszkozits s kis sebessg miatt ltalban laminrisan folynak. Ez a jelensg megrzdik a riolitos lvk rtegzett szerkezetben, melyeket folysi svnak neveznek.

A magma differencicija


A magma differencicija (magmatikus differencici) azon kzettani-geokmiai folyamatok sszessgt jelenti, amelyek elvltozsokat okoznak az elsdleges, anyamagmhoz kpest. A magma keletkezhet olvadt kpenyanyagbl, vagy visszaolvadt felszn al kerl kzetekbl (palingenzis).

A magma differencicijt befolysol tnyezk:
1. Likvidmagms sztklnls – ez jelenti azt a folyamatot, amely sorn a hmrskletcskkens miatt a folyadk kt vagy tbb eltr sszettel rszre klnl el. Ilyen folyamat lehetett a fldmag s a fldkpeny kezdeti sztvlsa is. A ksrleti adatok szerint a folyamat 1100 C-on megy vgbe. A sztklnls tbbfle lehet: szilikt-szulfid, szilikt-szilikts szilikt-karbont.
2. Termogravitcis diffzi – a magma bels, konvekcis ramlsai ltal ltrehozott hmrskleti klnbsgek, amelyek sszettelbeli klnbsgekhez vezetnek.
3. Frakcionlis kristlyosods – mely azt jelenti, hogy a magasabb olvadspont svnyok korbban kivlnak. A kristlyosodst szmos tnyez befolysolhatja: pld. nyomsvltozs, kmiai sszettel.
4. Folysi differencici – az a rszben az eddigieket is magba foglal folyamat, amikor a felfel mozg magma sszettele megvltozik. A vltozs a kristlyosodsra s a korn kpzd kristlyok lehagysra (illetve azok lesllyedsre), a krt faln val kristlykpzdsre, a magmnak a krnyezettel val klcsnhatsra, vgl a gzok megszksre vezethet vissza.
5. A magmakamra alakja s mrete
6. A magmakamra mlysge
7. A magma fizikai llapotnak vltozsai

A magma tpsai


A SiO2 tartalom alapjn a kvetkez magma-tpusok klnbztethetk meg:

* Ultramfikus (pikrites)
SiO2 < 45%
hmrsklet: 1500 C-ig
viszkozits:nagyon alacsony
kitrsi viselkeds: kimlses vagy nagyon robbansos
elfordulsa: divergens lemezszeglyeken, hot-spotoknl, konvergens lemezszeglyeken. A legtbb ultramfikus lva az archaikumban kerlt a felsznre. Napjainkbl nem ismertek.

* Mfikus vagy bzisos (bazaltos)
SiO2 < 50%
hmrsklet: 1300 C-ig
viszkozits:alacsony
kitrsi viselkeds: kimlses
elfordulsa: divergens lemezszeglyeken, hot-spotoknl, konvergens lemezszeglyeken.

* tmeneti neutrlis (andezites)
SiO2 ~ 60%
hmrsklet: 1000 C-ig
viszkozits:tmeneti
kitrsi viselkeds: robbansos
elfordulsa: konvergens lemezszeglyeken.

* Felszikus savany vagy acidikus (riolitos)
SiO2 >70%
hmrsklet: 900 C-ig
viszkozits:magas
kitrsi viselkeds: robbansos
elfordulsa: divergens lemezszeglyeken, hot-spotoknl, konvergens lemezszeglyeken.

Magms kzetek


A magms kzetek a magma felsznalatti megszilrdulsa sorn keletkeznek.

 


Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!