L�va a neve annak a foly�kony k�zetolvad�knak, amely egy vulk�ni kit�r�s sor�n a felsz�nre ker�l. A l�va tulajdonk�ppen az ill�anyagokt�l (g�z�k �s g�zok) megszabadult magma. Kit�r�s sor�n a h�m�rs�klete 700-1200 �C k�z�tt mozog �s noha rendk�v�l viszk�zus, nagy t�vols�gokra eljut l�vafoly�sok form�j�ban. A megszil�rdult l�v�b�l keletkez� k�zeteket vulk�ni k�zeteknek (vagy vulkanitok) nevezik vagy effuz�v (ki�ml�si) k�zeteknek, vagy – miut�n a vulk�ni m�k�d�s sokszor heves kit�r�ssel j�r egy�tt – erupt�v k�zeteknek nevezik.

A l�va �sszet�tele a magm��hoz hasonl�, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy a magm�ban l�v� ill�anyagok a felfel� tart� mozg�s sor�n kor�n elillannak.
A l�v�k a magm�hoz hasonl�an, a k�vetkez�k�ppen oszt�lyozhat�k:

* Ultram�fikus (pikrites)
SiO2 < 45%
h�m�rs�klet: 1500 �C-ig
viszkozit�s:nagyon alacsony
kit�r�si viselked�s: ki�ml�ses vagy nagyon robban�sos
el�fordul�sa: divergens lemezszeg�lyeken, hot-spotokn�l, konvergens lemezszeg�lyeken. A legt�bb ultram�fikus l�va az archaikumban ker�lt a felsz�nre. Napjainkb�l nem ismertek.
jellegzetes k�zetek: komatiit, boninit

* M�fikus (bazaltos)
SiO2 < 50%
h�m�rs�klet: 1300 �C-ig
viszkozit�s:alacsony
kit�r�si viselked�s: ki�ml�ses
el�fordul�sa: divergens lemezszeg�lyeken, hot-spotokn�l, konvergens lemezszeg�lyeken. A v�z alatti p�rnabazalt l�vafoly�sok alkot�elemei.

* �tmeneti (andezites)
SiO2 ~ 60%
h�m�rs�klet: 1000 �C-ig
viszkozit�s:�tmeneti
kit�r�si viselked�s: robban�sos
el�fordul�sa: konvergens lemezszeg�lyeken.

* Felszikus (riolitos)
SiO2 >70%
h�m�rs�klet: 900 �C-ig
viszkozit�s:magas
kit�r�si viselked�s: robban�sos
el�fordul�sa: divergens lemezszeg�lyeken, hot-spotokn�l, konvergens lemezszeg�lyeken.

A l�vafoly�s vagy l�va�ml�s az a folyamat, melynek sor�n az ill�anyagokt�l megszabadult magma, azaz a l�va a felsz�nre ker�l. Napjainkban a l�va�ml�sek – az �ce�nk�z�pi h�ts�gok hasad�kv�lgyeit lesz�m�tva – els�sorban a Hawaii-szigeteken, Izlandon �s az Etn�n gyakoriak. Az t�rt�nelem sor�n feljegyzett legnagyobb l�va�ml�s 1783-ban k�vetkezett be, amikor az izlandi Laki t�bb, mint 14 km³ bazaltot �nt�tt ki, mintegy 40 km t�vols�gba. A f�ldt�rt�net sor�n azonban j�val nagyobb kit�r�sekre is akadt p�lda: a Columbia foly�r�l elnevezett, k�z�ps� mioc�n bazaltvid�ken a Roza nev� l�va�ml�s-sorozat mind�ssze egy h�t alatt 1500 km³ anyagot produk�lt. A hasonl�k�ppen k�pz�d�tt l�vamez�ket plat�bazaltoknak nevezik. Ilyenek p�ld�ul a Dekk�n-fenns�k (kr�ta-paleoc�n hat�ron k�pz�d�tt), Eti�piai-magasf�ld (tercierben keletkezett), K�z�p-Szib�ria (kora mezozoikumban k�pz�d�tt), stb.

A k�zponti kit�r�sek (kr�teren kereszt�l) l�vafoly�sai j�val kisebbek. Az Etna p�ld�ul 1535 �ta kevesebb, mint 4 km³ l�v�t adott, �s legnagyobb l�va�ml�se nem haladta meg a 0,5 km³-t.

A l�va �sszet�tele alapj�n megk�l�nb�ztethet�k:
* bazaltl�va-foly�sok
* andezitl�va-foly�sok
* d�citl�va-foly�sok
* riolitl�va-foly�sok

A karbon�tit-l�v�k n�trium �s k�lium tartalm� anyag�, igen kism�ret� (n�h�ny 10 m hossz�) l�vafoly�sok. Feh�res, de kih�lve barnul� anyaguk alacsony (kb. 580 �C) h�m�rs�kleten folyik, mik�zben oldott sz�n-dioxid sziv�rog fel bel�le. Els�sorban a kelet-afrikai Oldoinyo Lengai-r�l ismertek.

A k�nl�v�k csak �tt�telesen nevezhet�k vulk�ni k�pz�dm�nyeknek: egyes r�tegvulk�nokon igen nagy mennyis�gben, szolfatara-m�k�d�ssel halmoz�dik fel. Nagyobb (alulr�l j�v�) felf�t�s eset�n, amelynek pontosan 113 �C h�m�rs�kletet kell el�rnie, a k�n megolvad, �s h�gan foly�s, pahoehoe-felsz�n� l�vafoly�sk�nt �tnak indul. A h�m�rs�klet n�veked�s�vel a k�n egyre h�gabban foly�s lesz, 160 �C f�l�tt viszont (b�r p�lda r� a term�szetben nem ismert) viszkozit�sa ugr�sszer�en megn�. A F�ld�n az Andokb�l, a Naprendszerb�l p�ld�ul a Jupiter I� nev� holdj�r�l ismeretesek.

Ritkas�gsz�mba megy a Chil�b�l le�rt 20 m vastag magnetitl�va, pahoehoe-felsz�nnel.

A felsz�nret�r� l�va �nmag�ban csak ritk�n k�pes pozit�v felsz�nform�k l�trehoz�s�ra. Ilyenkor l�vak�pokr�l besz�l�nk, melynek form�j�t els�sorban a ki�ml� l�va s�r�s�ge hat�rozza meg: min�l h�gabb a l�va, ann�l laposabb vulk�ni k�p keletkezik. Bazaltl�va-foly�sok eset�ben gyakori jelens�g a fr�ccs-k�p, amelyet a k�p oldal�n halad� l�vafoly�sb�l felfr�ccsen� l�va alak�t ki. A l�va leggyakrabban egy�b vulk�ni t�rmel�kanyaggal egy�tt �p�ti fel a vulk�ni k�pot.

A l�va-t� ritka jelens�g �s olyankor jelentkezik, amikor a kalder�t kit�lti a foly�kony l�va, de nem t�r ki. A jelens�g nem �lland�: a l�va vagy visszamer�l a magmakamr�ba(ha lecs�kken annak bels� nyom�sa) vagy pedig ut�lagos kit�r�s sor�n l�vafoly�s form�j�ban elfolyik. Csak n�h�ny vulk�n eset�ben figyelt�k meg ezt a jelens�get:

* Mount Erebus, Antarktisz
* Pu'u 'Ō'ō �s kor�bban Kilauea, Hawaii-szigetek
* Erta Ale, Eti�pia
* Nyiragongo, Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�g