A magm�s k�zetek t�bbkomponens� k�zetolvad�kokb�l keletkez� k�zetf�l�k, amiket �sszet�tel�k �s keletkez�si hely�k szerint �s/vagy krist�lyosod�si fokuk szerint oszt�lyozunk.

A F�ld m�ly�ben, az asztenoszf�r�ban keletkezett k�zetanyagot h�vjuk �gy. A m�lyben a magmakamr�kban gy�lik �ssze, s a hasad�kok ment�n nyomul a felsz�n fel�. A kih�l�s sor�n sorban krist�lyosodnak bel�le a szil�ciumtartalm� �sv�nyok, majd a sor legv�g�n a kvarc, amennyiben m�g maradt szabad szil�cium. 60% alatti szil�ciumtartalom alatt a sor v�g�n nem marad szabad szil�cium. Ez�rt a k�l�nb�z� szil�ciumtartalm� magm�k k�l�nb�z� min�s�g� magmatitokat hoznak l�tre.

A magm�s k�zeteket alkot� �sv�nyok a keletkez�si k�r�lm�nyekt�l f�gg�en lehetnek:
* idiomorf
* hipidiomorf
* xenomorf
alak�ak.

K�zetsz�vet szerint:
* holokrist�lyos - teljesen krist�lyos, minden alkot�eleme krist�lyosodott. Ilyen minden nagym�lys�gi magm�s, �s n�h�ny szubvulkanit k�zet
* porf�ros - a m�lyben m�r kialakult nagyobb m�ret� (0,5-2,5 cm k�z�tti, fenorist�ly) krist�lyokat amorf vagy mikrokrist�lyos r�szek veszik k�r�l. Ilyenek a szubvulkanitok �ltal�ban �s a ki�ml�si k�zetek
* �veges - krist�lyosod�s nincs, az alkot�r�szek amorf alakban vannak jelen. Csak a ki�ml�si k�zetek jellemz�je.

A litoszf�ra reped�seibe hatol� magma megszil�rdul�s�val keletkeznek 36 �s 5 km k�z�tti m�lys�gben. M�sik neve plutonikus vagy abisszikus k�zet. A lass� leh�l�s miatt a benn�k l�v� �sv�nyok nagyok, durv�n krist�lyosak, �s sz�vet�k holokrist�lyos. A szemcsem�ret mindig 0,5-2,5 cm k�z�tti.

* gr�nit – viszonylag k�nny�, szil�rd, durvakrist�lyos k�zet. H�rom f� �sv�nya:
o az �ttetsz�, sz�rk�s kvarc,
o a feh�r vagy s�rga plagiokl�sz (oligokl�sz, illetve albit) �s
o a r�zsasz�n� vagy feh�r k�lif�ldp�t
* granodiorit
* diorit – t�bbnyire durvakrist�lyos, s�t�tsz�rke vagy z�ldessz�rke sz�n�
* gabbr� – s�t�t sz�n�, b�zisos k�mhat�s� k�zet

A felsz�n �s 5 km k�z�tti m�lys�gben keletkez�, m�s n�ven szubvulk�ni k�zet. A szubvulkanitokra porf�ros vagy holokrist�lyos k�zetsz�vet jellemz�. A kisebb m�lys�g gyorsabb kih�l�st, ez�rt kisebb krist�lym�reteket okoz, n�h�ny alkot�elemnek esetleg m�r nincs is ideje krist�lyosodni. Szemcsem�ret�k mindig vagy kisebb 0,5 cm-n�l, vagy nagyobb 2,5 cm-n�l K�t jellegzetes k�zete:
* gr�nitaplit
* gabbr� lamprofir

A szubvulkanitok h�rom f�le alakot vehetnek fel:
* pegmatitok - ill�anyagokban d�s, nagy m�ret� krist�lyokkal
* aplitok - hasad�kkit�lt�sben gyorsan leh�l�, mikroszk�pikus m�ret� krist�lyokkal, mindig vil�gos sz�n�
* lamprofirok - hasad�kkit�lt�sben gyorsan leh�l�, mikroszk�pikus m�ret� krist�lyokkal, mindig s�t�t sz�n�.

�vezredek �ta �p�t�- �s d�sz�t�k�nek haszn�lj�k �ket.

A l�va megszil�rdul�s�val keletkeznek, akkor amikor a magma a felsz�nre jut. Ekkor krist�lyai apr�k lesznek, sokszor csak mikroszk�ppal figyelhet�k meg. Ilyenek p�ld�ul a bazalt (s�t�t sz�n�,kis- �s nagykockak� burkolat� utak), az andezit vagy a riolit �s a d�cit. K�zetsz�vete porf�ros vagy �veges.

A vulkanoklasztitok robban�sos vulk�nkit�r�skor a leveg�be jut� l�vadarabok megszil�rdul�s�val keletkeznek.

A t�lnyom�r�szt els�dleges vulk�ni anyagb�l �ll� vulkanoklasztit a piroklasztit. A csak 25-75%-ban �ll vulkanog�n t�rmel�kekb�l �s m�s �led�kes anyagokkal keveredett k�zet a tufit (p�ld�ul a homokk�tufit). Ha a vulkanog�n tartalom csak 10-25%, tuf�s k�zetr�l besz�l�nk.

A piroklasztit olyan vulk�ni t�rmel�kes k�zetfajta, amely legal�bb 75%-ban els�dleges vulk�ni anyagot tartalmaz. Ez h�lyagos-h�lyag�reges magm�s k�pz�dm�nyekb�l (juvenilis r�szek – salak vagy horzsak�), a m�lyben kialakult krist�lyokb�l �s t�m�tt sz�vet� (litikus) k�zetr�szekb�l �ll.Az olyan piroklasztit k�zett� v�lt vulk�ni t�rmel�k, amelynek szemcsem�rete nem nagyobb k�t millim�tern�l, a tufa. Ha tartalmaz legal�bb 10%-nyi lapillit (2-64 millim�teres darabokat), akkor a neve lapillitufa vagy lapillik�. Ha szemcsem�rete nem nagyobb 0,0625 millim�tern�l, akkor ez finom vulk�ni hamub�l keletkezett finomszemcs�s tufa, egy�bk�nt durvaszemcs�s tufa.A 64 millim�tern�l nagyobb szemcs�ket tartalmaz� k�zet – ha lekerek�tett form�j� szemcs�kb�l (bomba) – keletkezett, a piroklasztos agglomer�tum. Ha sz�gletes szemcs�kb�l (blokk), akkor piroklasztos breccsa.

K�miai �sszet�tel�k alapj�n a vulkanoklasztitok lehetnek savany� (p�ld�ul a riolittufa, vagy a d�cittufa), neutr�lis (andezittufa), illetve b�zisos (bazalttufa) term�szet�ek.