A vulkanizmus egyik k�s�r�i a meleg iszapvulk�nok, melyek agyagos ter�leteken keletkeznek. A kr�ter�kben �sszegy�lt s�ros, h�g iszapot a felt�r� g�zok �s g�z�k tel�tik. K�pjuk alacsony (n�h�ny centim�tert�l n�h�ny m�terig terjed), m�k�d�s�k pedig v�ltoz� (lehet id�szakos vagy folytonos). Tipikus p�ld�ja a N�poly melletti Pozzuoliban m�k�d� kb. 10 m �tm�r�j� �lland�an fortyog� iszapt�.

A posztvulk�ni jelens�gek a vulk�ni kit�r�sek v�gleges megsz�nte ut�n is j� ideig tapasztalhat� jelens�gek gy�jt�neve. L�nyeg�ben g�zsziv�rg�sokr�l van sz�, melyeknek h�m�rs�klete �s intenzit�sa az id�k m�lt�val cs�kken. H�rom nagy csoportot k�l�nb�ztet�nk meg:
* szolfatara – v�zg�zt �s k�nes vegy�leteket bocs�tanak ki, 200 �C-ig terjed� h�m�rs�kleten. A szolfatar�k k�r�l k�nkrist�lyok rak�dnak le, ami jellegzetes s�rga sz�nt k�lcs�n�z nekik. Tipikus p�ld�ja a N�poly melletti Pozzuoliban tal�lhat� Solfatara (amelyr�l nev�t is kapta).
* fumarola – magas h�m�rs�klet� (100-200 �C) g�z�ml�sek, melyek sz�n-dioxidot, k�n-dioxidot �s hidrog�n-szulfidokat is tartlamazhatnak esetenk�nt. Tipikus p�ld�ja a T�zezer F�st V�lgye az alaszkai Katmai Nemzeti Parkban.
* h�vforr�sok – fumarol�hoz hasonl� jelens�g, azonban h�m�rs�klete jelent�sen alacsonyabb (100 �C alatt). Ezeknek egyik t�pusa a gejz�r valamint a soffioni (b�rsavas g�z�ml�s)
* mofetta – a vulk�ni ut�m�k�d�s sor�n g�z form�j�ban felsz�nre t�r� sz�n-dioxid. Ilyen tal�lhat� a sz�kelyf�ldi B�d�s-barlangban (hidrog�n-szulfid, a falakon s�rg�s k�nlerakod�sokkal).