A Holdon nem l�teznek jelent�sebb vulk�nok, s�t vulk�ni aktivit�s sem, annak ellen�re, hogy a legut�bbi kutat�sok kimutatt�k egy foly�kony mag l�tez�s�t. A Hold ennek ellen�re sz�mos vulk�ni jellegzetess�get mutat, mint p�ld�ul a holdtengerek (mare), hasad�kok �s d�mok.

A V�nusz bolyg� felsz�n�nek 90%-�t bazalt alkotja, ami arra enged k�vetkeztetni, hogy a vulkanizmusnak nagy szerepe volt a felsz�n kialak�t�s�ban. A bolyg� felsz�n�t tark�t� rengeteg becsap�d�si kr�ter tanulm�nyoz�s�b�l a tud�sok arra k�vetkeztettek, hogy a V�nusz felsz�ne az ut�bbi 500 milli� �vben jelent�sen �talakult. A F�ldh�z hasonl�an itt is gyakoriak a l�vafoly�sok. A bolyg� l�gk�r�nek v�ltoz�sai szint�n a vulkanizmussal hozhat�k kapcsolatba, noha a V�nusz vulk�njainak aktivit�s�r�l nem l�tezik konkr�t bizony�t�k.

A Marson sz�mos kialudt vulk�n l�tezik, ezek k�z�l t�bb pajzsvulk�n nagyobb b�rmely f�ldi t�rs�n�l. Ezek az Arsia Mons, Ascraeus Mons, Hecates Tholus, Olympus Mons �s Pavonis Mons. A bolyg� vulk�njai t�bb milli� �ve kialudtak, de a Mars Express szonda �ltal begy�jt�tt inform�ci�k arra utalnak, hogy a geol�giai k�zelm�ltban is l�tezett akt�v vulkanizmus.

A Naprendszer vulk�nilag legakt�vabb objektuma az Io, a legbels� Galilei-hold. Sz�mos vulk�n bor�tja, melyek k�nt �s k�n-dioxidot, valamint szilik�ttartalm� anyagokat l�vellnek ki. A nagyfok� vulkanizmus a Jupiter �rap�lyer�i miatt alakul ki, melyek �lland�an olvadt �llapotban tartj�k belsej�nek �s felsz�n�nek nagy r�sz�t. A vulk�nok �ltal kil�vellt anyag sebess�ge el�rheti a 3600 km/h �rt�ket �s ak�r 300 km-es magass�gig is felhatolhat (s�t: a hold kis t�mege miatt esetenk�nt a bolyg�k�zi t�rbe ker�l), h�m�rs�klete pedig meghaladja az 1500 �C-ot.

Az Io vulk�ni aktivit�sa olyan intenz�v, hogy felsz�n�nek a v�ltoz�sa emberi id�l�pt�kben is megfigyelhet�. Ezt az aktivit�st m�r a Voyager–1 �ltal k�sz�tett k�peken felfedezt�k: felsz�n�n kilenc, �n. „plume”-ot tal�ltak, melyek k�z�l nyolc m�g a Voyager–2 elhalad�sa idej�n is akt�v volt. 2001 febru�rj�ban meg�r�k�tett�k a Tvashtar-vulk�n kit�r�s�t, amely a Naprendszer eddigi leger�sebb kit�r�se volt. 2007. febru�r 28-�n a Jupiter mellett elhalad� New Horizons �rszonda a Tvashtar-vulk�n 300 km-es, �s a Prometheus-vulk�n 60 km-es kit�r�s�t �r�k�tette meg.

Jupiter m�sik holdj�n, az Eur�p�n is kimutatt�k a vulkanizmust, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy itt teljes m�rt�kben v�z form�j�ban zajlik, mely a felsz�nre �rve azonnal megfagy. Ennek a jelens�gnek a neve kriovulkanizmus, �s a Naprendszer k�ls� �gitesteinek egyik jellemz� tulajdons�ga. 1989-ben a Voyager–2 �rszonda sz�mos kriovulk�nt megfigyelt a Triton felsz�n�n (a Neptunusz egyik holdja), 2005-ben pedig a Cassini-Huygens �rszonda f�nyk�pezte le az Enceladust (a Szaturnusz holdja). Az ilyen kriovulk�ni kit�r�sek term�ke els�sorban v�z, foly�kony nitrog�n �s met�n.