Az er�s vulkanizmus a glob�lis �ghajlatra gyakorolt hat�s�val egyes elm�letek szerint a f�ldt�rt�net sor�n k�pes volt t�bbsz�r „belesz�lni” az �l�vil�g, ill. egy alkalommal az emberis�g evol�ci�j�ba.

A paleontol�gusok az �l�vil�g t�rt�net�ben �t nagy kihal�si esem�nyt tartanak sz�mon (�jabban hatodiknak k�z�j�k sz�m�tj�k a jelenkori – pleisztoc�n v�g�n elkezd�d�tt – kihal�si hull�mot is). A nagy kihal�si esem�nyek k�z�l legal�bbis h�rom, a kisebbek k�z�l pedig egy id�ben egybeesett intenz�v, hosszantart� kontinent�lis bazaltvulkanizmussal. B�r az id�beli egybees�s nem jelent felt�tlen�l kiv�lt� okot a t�meges kihal�sokat illet�en, �s tudunk k�t olyan plat�bazaltos ter�letr�l is, amelyek kialakul�sa nem okozott t�meges kihal�st (Paran�-plat�bazalt – 133 milli� �ve; Columbia-plat�bazalt – 16 milli� �ve), mindazon�ltal a t�meges kihal�sok kiv�lt� okai k�z�tt t�bben l�nyeges szerepet tulajdon�tanak az ilyen fajta vulkanizmusnak.

Az al�bbi t�meges kihal�si esem�nyek k�thet�k t�bb�-kev�sb� a bazaltvulkanizmushoz:
* Perm-tri�sz kihal�si esem�ny A perm-tri�sz kihal�si esem�ny kb. 250 milli� �vvel ezel�tt k�vetkezett be. Olyan drasztikus volt, hogy csak minden huszadik akkori faj �lte t�l: akkora faunav�lt�st okozott, hogy m�r t�bb mint sz�z �ve a geol�gusok a perm �s a tri�sz hat�r�n h�zt�k meg a paleozoikum �s a mezozoikum hat�r�t. A perm-tri�sz kihal�si esem�nyt egyes elm�letek a k�z�p-szib�riai bazaltvulkanizmus hat�saival hozz�k �sszef�gg�sbe. Ennek eredm�nyek�ppen 1,5 milli� km², helyenk�nt 3 km vastag plat�bazaltos ter�let alakult ki.
* Tri�sz-jura kihal�si esem�ny A tri�sz-jura kihal�si esem�ny kb. 200 milli� �vvel ezel�tt k�vetkezett be, de kisebb m�rt�k� volt, mint a perm v�gi kihal�si hull�m. Az ekkor bek�vetkezett t�meges kihal�st egyesek �jabban a 200 milli� �vesnek kim�rt, mintegy 7 milli� km² kiterjed�s� „K�z�p-Atlanti magm�s tartom�ny” (Central Atlantic Magmatic Province) kialakul�s�hoz kapcsolj�k. Ennek ter�lete z�mmel a mai Braz�li�ban, �szaknyugat-Afrik�ban, D�lnyugat-Eur�p�ban �s �szak-Amerika keleti r�sz�n van, mivel akkoriban ezek a ter�letek �sszetartoztak, mint Pangea r�szei.
* Az als�-jura kihal�si esem�nye Az als�-jur�ban bek�vetkezett kihal�si esem�ny mintegy 180-185 milli� �vvel ezel�tt k�vetkezett be. Nem tartozik az �t (hat) „nagy” k�z�: sokkal m�rs�keltebb volt, mint az �t megel�z�, ill. k�vet� t�meges kihal�sok. Id�ben pedig egybeesik a Karoo- �s a Ferrar-bazaltvulkanizmus m�k�d�s�vel, amely a mai D�l-Afrika, valamint Ausztr�lia �s Antarktisz egyes ter�leteire terjedt ki, mivel ezek akkoriban Gondwana r�szei voltak.
* Kr�ta-tercier kihal�si esem�ny A kr�ta-tercier kihal�si esem�ny kb. 65 milli� �vvel ezel�tt k�vetkezett be, �s f�leg a dinoszauruszok kihal�s�t okozta, de m�rt�k�r�l szint�n sokat mond, hogy a kr�ta �s a tercier hat�r�n h�zt�k meg a mezozoikum �s a kainozoikum hat�r�t. B�r ezt a t�meges kihal�si hull�mot �jabban egy nagym�ret� meteor becsap�d�s�val el�g meggy�z�en magyar�zz�k, de vannak akik az indiai szubkontinensen tal�lhat� Dekk�n-plat�bazalt kialakul�s�nak jelent�s�g�t is hangs�lyozz�k a becsap�d�s mellett vagy azzal szemben.