
Dcitos sszettel esetben a lva csak ritkn mozog lvafolys formjban, gyakrabban n. lvadmokat forml. Ezek mr kisebb, nll vulkni ptmnyeknek tekinthetk, mg ha ltalban nagyobb vulknokhoz kapcsoldnak is. A dcitlva-folysokat kvetkez tpusai klnthetk el:
* lvalepny – felnyomul, de sajt slya alatt kiss sztterl lvbl kialakul alacsony dm
* aszimmetrikus lvadm – viszkzusabb lvbl kialakul olyan alakzat, amely rszben mr a lejtssel szemben is kpes elrehaladni.
* Pele-dm – igen viszkzus lvbl ll, meredek lejtj dm, amelynek tetejn gyakori az utols felnyomulshoz tartoz lvat. A rmpa-szerkezet ritkbb.
* kiemelt lvadug – a legviszkzusabb tpus: fggglegesen emelkedik ki a krtbl, tetejn nha a korbbi fedrteggel.
|