
A karbontit-lvk ntrium s klium tartalm anyag, igen kismret (nhny 10 m hossz) lvafolysok. Fehres, de kihlve barnul anyaguk alacsony (kb. 580 C) hmrskleten folyik, mikzben oldott szn-dioxid szivrog fel belle. Elssorban a kelet-afrikai Oldoinyo Lengai-rl ismertek.
A knlvk csak tttelesen nevezhetk vulkni kpzdmnyeknek: egyes rtegvulknokon igen nagy mennyisgben, szolfatara-mkdssel halmozdik fel. Nagyobb (alulrl jv) felfts esetn, amelynek pontosan 113 C hmrskletet kell elrnie, a kn megolvad, s hgan folys, pahoehoe-felszn lvafolysknt tnak indul. A hmrsklet nvekedsvel a kn egyre hgabban folys lesz, 160 C fltt viszont (br plda r a termszetben nem ismert) viszkozitsa ugrsszeren megn. A Fldn az Andokbl, a Naprendszerbl pldul a Jupiter I nev holdjrl ismeretesek.
Ritkasgszmba megy a Chilbl lert 20 m vastag magnetitlva, pahoehoe-felsznnel.
|