A l�gk�rbe jutott anyagok hat�saival Ediacara k�l�n foglalkozott m�r; a lebeg� por t�bbek k�z�tt hasonl� v�r�s sz�nt eredm�nyez a nap alacsony �ll�s�n�l, mint amikor szeles id� k�zeledik.
A viszk�zus l�v�b�l kiszakad� m�g forr� darabok a benn�k lev� g�zok kiterjed�s�t�l felhabosodnak, olyan lesz a szerkezet�k, mint egy darab keny�r�. A k�zet-szivacs �tlagos s�r�s�ge kisebb lehet, mint a v�z�, teh�t - legal�bbis frissen - �szni k�pes a fel�let�n. K�s�bb �ltal�ban �tnedvesedik �s les�llyed. Ezt a felhabosodott l�v�t horzsak�nek nevezik.
Ha az emelked� magm�b�l a g�zok m�lyebben, a vulk�ni k�rt� belsej�ben szabadulnak ki, a folyamat egyr�szt t�rmel�kk� oszlatja sz�t az anyagot, m�sr�szt a g�zsug�r magasra fell�velli azt a kr�terb�l. Ez az �gynevezet pliniusi kit�r�s t�pusa (a Vez�v 79. �vi nagy kit�r�se ut�n). El�fordul, hogy a g�zok csak a felsz�nre �rve v�lnak szabadd�, de akkor nagyon hirtelen, mintha egy nagy faz�k t�lhev�lt v�z egyszerre indulna forr�snak az alj�t�l a felsz�n�ig. Ilyenkor nem emelkedik a magasba, hanem s�r� izz� felh� m�dj�ra leh�mp�ly�g a lejt�n.

Az izz� felh�k fontos jellemz�je, hogy r�szben az al�szorul� leveg�, r�szben a l�var�szecsk�kb�l elt�voz� forr� g�zok miatt a szil�rd alkot�r�szek mintegy l�gp�rn�n k�zlekednek, teh�t igen gyorsak. Magas h�m�rs�klet�k miatt pedig hal�los veszedelmet jelentenek. A fluidiz�l�dott l�va-g�z elegyb�l lerak�d� tufajelleg� vulk�ni term�k az ignimbrit. Nagyobb ignimbrit�r kialakul�s�t szakember m�g nem l�tta, de a t�rt�nelmi id�kben lej�tsz�dott olyan kit�r�s, amely ignimbritet szolg�ltatott. Ez 1912-ben esett meg Alaszk�ban; a Katmai vulk�n, �s a vele �sszek�ttet�sben �ll� hasad�krendszer r�szv�tel�vel. A vid�k szerencs�re igen gy�ren lakott, ez�rt t�megkatasztr�fa nem t�rt�nt, de az �sszegy�jthet� inform�ci� is el�g kev�s volt a kit�r�s lefoly�s�r�l. T�ny, hogy a hegyt�l 56 km-re m�g mindig 2 m vastag vulk�ni hamu hullott, �s h�rom igen er�s robban�s hangja is kb. 1600 km t�vols�gig elhallatszott. A Katmai 300 m-rel alacsonyabb lett, a cs�csa hely�n az�ta t� van. A k�zeli Ukak foly� v�lgy�t pedig mintegy 30 m vastags�gban ignimbrit bor�totta be, amelynek �sszt�rfogat�t 10 k�bkilom�ternyire becs�lt�k.

Ez legink�bb a d�citos vulk�nokra jellemz�. Ha ut�np�tl�s �rkezik alulr�l, a d�m n�vekszik, egyes r�szei instabill� v�lnak, let�redeznek, �s hidegebb, vagy forr� k�lavin�t alkotva g�r�gnek al�. Ha sok a lavin�ban az izz� alkot�r�sz, akkor ilyen m�don izz� felh� is kialakulhat bel�le.

Megesik, hogy a kr�terb�l kipr�sel�d� l�va m�g d�mot sem k�pez, hanem a tubusb�l kinyomott fogkr�mhez hasonl�an meg�rzi a csatorna alakj�t, vulk�ni t� lesz bel�le. A Mt Pel�e 1902-es kit�r�s�nek egyik szomor� nevezetess�ge St Pierre v�ros megsemmis�l�se egy izz� felh�t�l, a m�sik az ezt k�vet�en kialakult rekordm�ret� l�vat�, amely 360 m magass�got �rt el.