A Kljucsevszkaja Szopka aktivit�sa az orosz tudom�nyos akad�mia illet�kes int�zete szerint eg�sz h�ten meghaladta a szok�sos h�tt�rszintet, �s folyamatosan �rz�kelhet� volt a vulkanikus rezg�s. A Kljucsevszkaj�t�l 80 kilom�terre �szakra l�v� Sivelucs hat kilom�ter magas hamufelh�t bocs�tott ki, amely 130 kilom�ter hossz�s�gban ter�lt el a t�j felett, �s rozsd�s sz�n� hamuval takarta be a hozz� legk�zelebb es� Kljucsi telep�l�st. A k�rny�ken �l� embereket egyel�re nem fenyegeti vesz�ly, de a vulk�nok aktivit�s�t folyamatosan figyelik.

A Sivelucs a leg�szakabbi m�k�d� vulk�n Kamcsatk�n, s a k�t vulk�n k�z� �p�lt Kljucsi telep�l�s, ahol mintegy 5000 ember �l, 45 kilom�terre van a hegyt�l. A Kljucsevszkaja 4750 m�ter�vel az eg�sz eur�zsiai t�rs�g legmagasabb m�k�d� vulk�nja, Kljucsi 30 kilom�terre van t�le.

Minden vulk�nok legvesz�lyesebbike a kaldera t�pus� vulk�n. A kaldera sz� a latinban �st�t jelent, ez a vulk�n alakj�t jelenti a mi eset�nkben. Ez a vulk�n maga nem egy hegy ugyanis, hanem egy �stszer� bem�lyed�s. M�k�d�s�k nagyon ritk�n bek�vetkez�, �m ann�l katasztrof�lisabb m�reteket �lt� robban�sos, riolitos kit�r�seket jelent. K�ztes id�ben hidroterm�lis aktivit�sukkal (gejz�rek, h�forr�sok, iszapfortyog�k, stb.) jelzik �l� voltukat. Egy igazi kaldera-vulk�n vesz�lyei abban rejlenek, hogy a bes�llyed�s alatt viszonylag kis m�lys�gben �ri�si m�ret� magmakamra tal�lhat�, ez pontosan a m�rete ok�n lassan telik fel, �pp ez�rt ritk�k a kit�r�sei is. Amikor feltelik, brut�lisat robban, �s nagyon nagy mennyis�g� (t�bb sz�z vagy ezer k�bkilom�ternyi) vulk�ni anyagot bocs�t ki – els�sorban tuf�t �s hamut, rengeteg vulk�ni g�z t�rsas�g�ban. Az ilyen �ri�si erej� kit�r�sek glob�lis hat�ssal b�rnak az �l�vil�gra is, nem csup�n az�rt mert t�bb ezer n�gyzetkilom�ternyi ter�letet bor�thatnak be vulk�ni hamuval teljesen ki�lve ott az �l�vil�got, hanem az�rt is, mert a magas l�gk�rbe jut� hamu �s k�nvegy�letek miatt glob�lis leh�l�s k�vetkezik be rendk�v�l r�vid id� alatt. Az ilyen nagy kit�r�sek mindig katasztrof�lis hat�ssal voltak a f�ldi bioszf�r�ra. Ezel�tt 75.000 esztend�vel az indon�ziai Toba szupervulk�n hatalmas kit�r�se majdnem les�p�rte az emberis�get a F�ldr�l. Mitokondri�lis DNS vizsg�latokkal az emberek „csal�df�j�t” anyai �gon nyomoz� tud�sok meg�llap�t�sai szerint a Toba kit�r�s�t k�vet� id�kben az emberis�get mind�ssze 5-10 ezer f� k�pviselte az eg�sz bolyg�n!!! Hasonl� kit�r�st tesznek felel�ss� a Perm v�gi kihal�sok�rt is, amikor a F�ld akkor �lt fajainak 90%-a kipusztult. (Ekkor a szib�riai szupervulkanizmus volt az aktu�lis pokol).