
A vulkni hamu egy vulkni kitrs sorn a krterbl kihnyt 2 mm-nl kisebb tmrj kzetdarabok gyjtneve. A vulkni tefra mret szerinti osztlyozsnak legkisebb kategrija. A vulkni hamu a kitrs sorn darabokra trt kzetek s a magma apr szemcsi alkotjk. Kitrs esetn, a vulkn felett kialakul kitrsi oszlop elssorban hamubl, gzokbl s gzkbl ll. sszecementezdse sorn a tufa nev kzet keletkezik.
Az gs sorn keletkez hamutl eltren, mely puha s knny, a vulkni hamu kemny s nehz. Vzben nem olddik, s fleg nedves llapotban jl vezeti az elektromossgot. Emiatt a kitrsekkor fellp hamuzpor sorn az gbolt gyakorta srga vagy kds, gyakorta villmls s drgs ksri. Knes illata van.
A vulkni hamu legpuszttbb megjelensi formja a piroklaszt srsgr. Ez ltalban a kitrsi oszlop sszeomlsa sorn keletkezik, amikor a vulkn lejtjn forr hamubl, gzokbl s egyb kzetdarabokbl ll lavina keletkezik. Ez ltalban tbb szz C hmrsklet s hatalmas sebessggel zdul al a vulkn oldaln.
A vulkni hamu nem mrgez, viszont bellegzse hallos lehet elssorban asztmban vagy ms lgti betegsgekben szenvedk szmra. A tdbe kerl vulkni hamu cementldhat, ami szintn hallos kimenetel. A durva fellete miatt irritlja s horzsolja a szem fellett.
A vulkni hamu nagy veszlyt jelent a replgpek szmra, ugyanis a finom szemcsk megzavarjk a motorok mkdst. |