A sz�k��r vagy cunami (sz� szerinti jelent�se: „cu”: part, „nami”: hull�m, vagyis parti hull�m) jap�n eredet� kifejez�s, magyarul �ri�shull�mnak is h�vj�k. N�ha helytelen�l �rhull�mnak nevezik. Az egyik legpuszt�t�bb term�szeti katasztr�fa, �m igen ritk�n fordul el�, �s m�g ritk�bban szed �ldozatokat.

T�lnyom� r�szt k�tf�le m�don keletkezhet: tenger alatti f�ldreng�s, �n. tengerreng�s (ami a tengerfen�k alatt kevesebb mint 50 km m�lys�gben k�vetkezik be, �s legal�bb 6,5 er�ss�g�) (az esetek 86%-ban) vagy szint�n tenger alatti vulk�nkit�r�sek (14%), illetve kisebb ar�nyban tenger alatti vagy parti f�ldcsuszaml�sok is okozhatj�k. �ltal�ban t�r�si s�kok mellett keletkezik, ahol nagy t�meg�trendez�d�s zajlott le. Ha a tengerfen�k megemelkedik vagy les�llyed, az hat�ssal van a felette elhelyezked� v�zt�megre is. A ter�let felett gy�r� alak� hull�m keletkezik, ami a tengerfen�ken k�rk�r�sen sz�tterjed. A rezg�s hull�mhossza 100 - 200 km k�z�tti, amplit�d�ja mind�ssze 0,5 m�ter k�r�li. A hull�mok peri�dusideje 5 perct�l 1 �r�ig terjedhet.

Mindezek miatt a ny�lt tengeren halad� cunami legt�bbsz�r alig �szrevehet�, b�r rendk�v�l gyorsan terjed (800–1000 km/h). Ahogy azonban k�zeledik a parthoz, sebess�ge egyre cs�kken, m�g a hull�mnak a tengerfen�kkel �rintkez� r�sze a megn�vekv� s�rl�d�s miatt lelassul, egyens�ly�t elveszti, aszimmetrikuss� v�lik. Ekkor keletkezik a rettegett �ri�shull�m, a cunami, ami a part k�zel�ben 10-15 perc alatt el�ri a 15-30 m�teres magass�got. Min�l meredekebb a partfal, min�l er�sebb volt a reng�s, ann�l nagyobb lesz a hull�m magass�ga, ami ak�r 60 m is lehet. F�leg �bl�kben, tengerszorosokban, foly�torkolatokn�l er�s�dhet fel, mivel ezeknek hull�mcsapda szerepe van. Az eddig megfigyelt legmagasabb, 63 m�teres cunamihull�m a Kamcsatka-f�lsziget partjait �rte el. A legmagasabb lef�nyk�pezett �ri�shull�m 12 m�ter magas volt. A legmagasabb bizony�tott sz�k��r meghaladta az 500 m�teres magass�got egy alaszkai fjordban (Lituya-�b�l), ahol a partoldal leszakad�sa ind�totta el a hull�mot.

Bizonyos esetekben, miel�tt a v�z kicsap�dna a partra, el�sz�r visszah�z�dik a tenger fel�, mintha ap�ly lenne. Mivel �ltal�ban nem egyetlen hull�m �rkezik, tan�csos egy magasabb helyen megv�rni a hull�mok k�z�tti, n�ha t�bb �r�ra elny�l� id�szakot. Nagyobb cunami ak�r napokig is eltarthat, ezalatt t�bb hull�m �ri el a partot.

Mivel a kiv�lt� okok k�z�tt els� helyen a f�ldreng�s (illetve tengerreng�s) szerepel, �s ezt egyel�re nem tudjuk el�re jelezni, ez�rt a cunami val�sz�n�s�g�t, v�rhat� hely�t �s er�ss�g�t is csak a f�ldreng�s bek�vetkezte ut�n lehet sz�m�t�g�pes modellek seg�ts�g�vel el�re jelezni. A f�ldreng�shull�m kb. 100-szor gyorsabban halad a cunamihull�mn�l. Ez is csup�n n�h�ny �r�s id�t ad a lakoss�gnak ahhoz, hogy a part menti laposabb ter�leteket el tudja hagyni.

A cunami �rkez�s�t el�re jelezheti a parton a sz�razf�ld reng�se, a tenger gyors �s jelent�s visszah�z�d�sa, a szokatlan hull�mfront, �s az azt k�s�r� hangos robaj. Mindezek �szlel�sekor nem kell megv�rni a hivatalos bejelent�st, a partot azonnal el kell hagyni, �s magasabban fekv� term�szetes dombra kell menni. (mesters�ges �p�tm�ny, �p�let erre a c�lra �ltal�ban nem j�).

* Th�ra vulk�ni k�pj�nak �sszeoml�sa, amely elt�r�lte a min�szi civiliz�ci�t (�kor)
* 1755, Lisszabon: a v�ros j� r�sze megsemmis�lt a cunamiban, majd az azt k�vet� t�zv�szben.
* 1883, J�va �s Szum�tra: a Krakatau vulk�n �ltal okozott sz�k��rban 36 000 embert halt meg.
* 1896, Jap�n: A sz�razf�ldt�l 30 kilom�terre l�v� hal�szok semmit sem vettek �szre a cunamib�l, mely 28 000 embert �lt meg a szigeten.
* 1923, Toki�: a f�ldreng�s �s a cunamik miatt kb. 140 000 lakos esett �ldozatul a katasztr�f�nak.
* 1962, Hamburgi sz�k��r
* 1964, Kalifornia, Crescent City: a v�ros elpusztult.
* 2004. december 26: az Indon�zia partjain�l bek�vetkezett 9-es er�ss�g� tengerreng�s, majd az azt k�vet� 2004. kar�csonyi sz�k��r a t�rt�nelem egyik legnagyobb katasztr�f�j�t okozta. A d�lkelet-�zsiai t�rs�gben kb. 300 000 ember vesztette �let�t.