A keres�st mindig a legtapasztaltabb t�ravezet� (oktat� vagy s�z�) ir�ny�tja (amennyiben a ment�osztag �s annak vezet�je nincs a helysz�nen), mert a keres�snek �sszehangolt csapatmunk�nak kell lennie.

A lavina meg�llapod�sa ut�n azonnal jel�lj�k meg azt, hogy az elt�nt hol ker�lt bele a lavin�ba, �s hogy hol l�ttuk utolj�ra.

Nem z�rhat� ki tov�bbi lavin�k lez�dul�sa, ez�rt �ll�tsunk egy figyel�embert lavinabiztos helyre, aki �ttekinti a terepet, �s jelezheti esetleges �jabb lavina keletkez�s�t. (�jabb lavina eset�n a k�zben tartott pieps egy gombnyom�ssal – vagy a f�lhallgat� elt�vol�t�s�val- vissza�ll�that� v�telr�l ad�sra). Keres�s eset�n: a keres� csoport minden tagja �ll�tsa k�sz�l�k�t a legdurv�bb v�telre, �s 25 m-re egym�st�l j�rj�k be a terepet. Jel�lj�k azokat a helyeket, ahol a v�telt �rz�keltek. A v�telt �rz�kelt ter�leten egyre finomabbra �ll�tott k�sz�l�kkel pontos�ts�k a keres�s hely�t. 20-25 cm pontoss�ggal megtal�lhat� a leger�sebb v�tel helye, itt lavinaszond�val pontos�tj�k az �s�s hely�t. Amennyiben m�r nem keresnek, (p�ld�ul m�r az �s�s folyik) mindenki vissza�ll�tja a k�sz�l�k�t ad�sra. Az els� gener�ci�s, f�lhallgat�s k�sz�l�kek mellett m�r elterjedtek a vizu�lis kijelz�s k�sz�l�kek. A mai k�t vagy h�romantenn�s k�sz�l�kek ir�ny �s t�vols�g meghat�roz�s�ra is k�pesek, �s szelekt�ven t�bb ad� helyzete egyidej�leg is meghat�rozhat�, ez�ltal a fent le�rtn�l egyszer�bb �s gyorsabb keres�s is lehets�ges.

Ha t�bb eltemetett van, a megtal�lt ember ad�k�sz�l�k�t ki kell kapcsolni a tov�bbi tiszta jel� keres�s �rdek�ben.

A ki�s�st ne a megtal�lt ember f�l�tt kezdj�k, hanem lejjebb, hogy az els�seg�lyny�jt�shoz legyen hely.

Fontos a hegyi ment�k �rtes�t�se, hiszen a mobiltelefonok elterjed�s�vel �letment� kommunik�ci�s eszk�zzel rendelkezhet�nk. A helyismeret seg�thet abban, hogy GSM-t�rer�t hol tal�lhatunk a legk�zelebb, ha a baleset helysz�n�n nem lehets�ges a telefon�l�s, vagy hogy szem�lyesen hol k�rhet�nk legk�zelebb seg�ts�get.

Radardetektoros vagy a betemetett mobiltelefon ad�jele alapj�n t�rt�n� keres�sre csak a hegyi ment�k vagy a helikopteres ment�szolg�lat van felk�sz�lve.

Azonnal tekints�k �t a lavina lerak�si ter�let�t, h�tha a felsz�nen �szlel�nk valamilyen jelet, zsin�rt, ruh�zatot. R�di�frekvenci�s keres�vel (pieps-el) keress�nk, ha volt ilyen k�sz�l�k az elt�nt�n.

Ha sem a felsz�ni keres�s, sem a r�di�frekvenci�s (pieps) keres�s nem eredm�nyes, durva vagy finom szond�z�ssal folytatjuk a keres�st. A lavina �ltal betemetett „szond�s keres�s�t” m�r H�rodotosz is megeml�ti a kauk�zusi n�pekr�l �rt fejezet�ben. Durva szond�z�s eset�n a keres�csapat v�ll-v�ll mellett, l�p�senk�nt egyszer szond�zza a ter�letet. Finom szond�z�s eset�n ugyanilyen l�ncban ty�kl�p�senk�nt(vagyis l�bfejenk�nt, kb 33 cm-k�nt) v�ll-sz�less�gben 3 szond�z�st v�geznek a keres�k. Ha az els� durva szond�z�s sikertelen, �rdemes m�g egy durva szond�z�st v�gezni. (az id� �letet menthet, a finom szond�z�s ugyan 9x finomabb keres�s, de egyben kb 6x lassabb).

A durva szond�z�s megtal�l�si val�sz�n�s�ge a betemetett elhelyezked�s�t�l f�gg, de �tlagosan 70%-os.

Ha lavinaszonda nem �ll a rendelkez�s�nkre, a h�t�ny�rt�l megszabad�tott s�bot is – korl�tozott m�lys�gig – alkalmas eszk�z lehet a keres�sre. Ha a finom szond�z�s sem vezet eredm�nyre, kutat��rkok �s�s�val kereshetj�k tov�bb a betemetettet.

A kuty�s keres�s gyors �s hat�kony, m�g teljes betemet�s eset�n is eredm�nyes lehet.