A meleg hat�sa
Az �j h� k�t�d�s�t seg�ti a meleg, azonban a t�lzott meleg a fel�p�l� �talakul�sokat lehetetlenn� teszi, ez�rt a h�takar� stabilit�sa cs�kken.

A sz�l hat�sa
A h�takar� egyenetlen�l k�pz�dik a sz�l fel�li �s sz�l alatti oldalon. M�g a sz�l a sz�l fel�li oldalr�l a havat elhordja, a sz�l alatti oldalon lerakja. A sz�l a meglev� h�fel�letet "lesim�tja", �gy az �j r�teg k�t�d�se j�val gyeng�bb lesz. �gy szeles id� ut�n a h� felsz�ne cs�sz�fel�letet k�pez. Egy alpesi mond�s szerint a "sz�l a lavin�k �p�t�mestere".

A terep
Lavinavesz�llyel 18�-60� meredeks�g� terepen kell sz�molnunk, de a lavin�k kialakul�s�nak z�n�ja jellemz�en a 25� – 40� k�z�tti h�lejt�. Az enn�l laposabb terepen stabil a h�takar�, a meredekebb terep pedig �ltal�ban kisebb adagokban megszabadul a r�rak�dott h�t�l.

A h�takar� mozg�sa
A l�tsz�lag mozdulatlan h�takar� is mozg�sban van. A h�takar� mozg�s�t „k�sz�s”-nak nevezz�k. Dombor� terepen a h�ban h�z�fesz�lts�g (har�nt ir�ny� reped�sek) m�g a homorulatokon nyom�fesz�lts�g hat�s�ra t�m�r�dik a h�takar�. A h�vastags�g cs�kken�s�t �leped�snek nevezz�k. A h�takar� k�sz�sa �s �leped�se egyszerre zajlik le. A h�takar� egyens�lyveszt�se miatti hirtelen mozg�st nevezz�k lavin�nak. Az egyens�lyveszt�s a cs�sz�r�teg �s a h�takar� tulajdons�gai szerint k�l�nb�z�k�ppen j�n l�tre:
* T�blalavina -jellemz�en: a f�lt�redez� h�t�bl�k megcs�sznak az alattuk lev� cs�sz�r�tegen
* Laza h�suvad�s, nedves h� 15-20 m/s (kb. 70 km/�)
* Laza h�suvad�s sz�raz h� 30-40 m/s (kb. 140 km/�)
* Porh�lavina 60-80 m/s (kb. 280 km/�, er�s turbulenci�val: l�k�shull�m �s sz�v�hat�s folyt�n brut�lis rombol�s jellemzi)

A lavina alatti nyom�s a 20 t/m²-t is el�rheti.

Az 50 m-n�l kisebb elmozdul�sokat a n�met szakirodalom csak "h�-cs�sz�snak" tekinti. Ezek jellemz�s�re tal�l� a magyar szakirodalomban kor�bban, a lavin�kra �ltal�noss�gban haszn�lt h�s�vad�s kifejez�s.