Az asz�ly olyan id�szakot jelent,amikor az �tlagosn�l jelent�sen kevesebb csapad�k hullik, vagy ha a csapad�kmennyis�g eg�szben v�ve el�ri is a megszokottat, de a magas h�m�rs�klet miatt a talaj p�rolg�si vesztes�ge jelent�sen megn�, hosszabb id�re terjed� sz�razs�g �ll be, a n�v�nyzet fejl�d�s�t a sz�ks�ges nedvess�g hi�nya miatt megakasztja, s�t a n�v�nyzet pusztul�s�t is okozhatja. Legnagyobb m�rt�k� a k�r, ha a hosszabb id�re kiterjed� sz�razs�g h�talan t�l ut�n k�vetkezik, �gy a t�li nedvess�g hi�ny�t a tavasszal el�g gyakori �s b� es�z�s sem p�tolja. Ilyenkor az �szi vet�sek tetemes k�rt szenvednek, a talaj nem k�sz�thet� el� kell�en a tavaszi vet�s al�, az elvetett mag hi�nyosan kel ki, s ami kikelt, nem indulhat j� fejl�d�snek. Az �get� nap �s a sz�r�t� szelek nem csak a vet�seket k�ros�tj�k, hanem a r�teket �s a legel�ket is. N�ha nagy ter�letre terjed ki, egyike a legf�lelmesebb elemi csap�soknak. Az asz�ly a F�ld n�mely r�sz�n – nevezetesen d�li vid�keken – rendes jelens�g, mellyel sz�mot kell vetni s az eg�sz gazd�lkod�snak hozz� kell alkalmazkodnia, �szakibb fekv�s� vid�keken ellenben csak elv�tve s t�bbnyire kisebb m�rt�kben jelentkezik. Magyarorsz�gon az asz�ly el�g gyakran fordul el�, s a mez�gazdas�gon ejtett csap�sai n�melykor igen s�lyosak.

A 19. sz�zad legnagyobb asz�lya n�lunk 1863-ban volt, mikor is az Alf�ld legnagyobb r�sz�ben nemcsak hogy term�s nem volt, hanem sok gazdas�gi �llat, melyeket a Felvid�kre, Erd�lybe vagy a Dun�nt�lra nem tudtak az �hhal�l el�l elhajtani, elpusztult, s�t az emberek k�z�tt is �h�ns�g uralkodott. Sok �vig tartott, mig az asz�ly �ltal okozott vesztes�g ism�t p�tolhat�v� v�lt. Az asz�lyt k�z�ns�gesen d�gv�sz �s k�ros �llatok elszaporod�sa n�hol a t�rsadalmi rend felboml�sa szokta k�vetni. Az asz�lyt szab�lyellenes id�j�r�s okozza, �gy az ember meg nem akad�lyozhatja. Az ellene aj�nlott t�bbf�le v�dekez�si m�d k�z�l leghat�sosabb a csatorn�z�s s ezzel kapcsolatban az �nt�z�s.

A glob�lis felmeleged�s miatt Magyarorsz�gon egy elsivatagosod�si folyamat figyelhet� meg. Eur�p�ban haz�nk a legvesz�lyeztettebb a csapad�k mennyis�g cs�kken�s�nek szempontj�b�l. A Duna-Tisza k�z�n a talajv�zszint jelent�sen, helyenk�nt 6-7 m�terrel cs�kkent. A nem megfelel� �nt�z�s miatt mintegy 10,000 n�gyzetkilom�ter nagys�g� ter�letet elsivatagosod�s fenyeget.