Amennyiben a m�gneses t�r gyeng�l�se ebben az �temben folytat�dik, 1500-2000 �v alatt teljesen eleny�szhet - nyilatkozta Jeremy Bloxham, a Harvard University kutat�ja. Ezut�n pedig t�bb sz�z �v is eltelhet, am�g a m�gneses t�r �jragener�l�dik, de ellent�tes polarit�ssal. Az elm�letek szerint ehhez hasonl� forgat�k�nyv szerint t�rt�nhet egy �n. m�gneses p�lusv�lt�s, amikor bolyg�nk m�gneses p�lusai helyet cser�lnek. A k�zetek m�gnesezhet� �sv�nyainak vizsg�latai alapj�n bizony�tott, hogy ilyen jelens�gek rendszeresen zajlottak a f�ldt�rt�neti m�ltban. A p�lusv�lt�sok nem szab�lyos id�k�z�nk�nt k�vetkeztek be. A k�zetekb�l kinyert inform�ci�k szerint k�t p�lusv�lt�s k�z�tt n�ha alig �tezer, m�skor �tvenmilli� �v telt el. Ennek magyar�zat�t m�g nem ismerik a kutat�k. A legut�bbi p�lusv�lt�s valamikor a 740 ezer �s a 780 ezer �vvel ezel�tti id�szakban t�rt�nt. Az Amerikai Geofizikai T�rsas�g konferenci�j�n egybegy�lt kutat�k v�lem�nye szerint azonban nem val�sz�n�, hogy a jelenlegi gyeng�l�s a F�ld m�gneses ter�nek �tfordul�s�t jelzi el�re. Ehelyett egyfajta "kileng�s" lehet, ami viszont t�bb sz�z �vig is eltarthat. Ugyanakkor egy ilyen "kileng�snek" is lehetnek komoly k�vetkezm�nyei, f�k�pp ott, ahol a hat�s a legkifejezettebb. Az Atlanti-�ce�n d�li r�sze felett p�ld�ul a m�gneses t�r gyeng�l�s�nek hat�s�ra er�teljesebb az �rb�l �rkez� r�szecskesug�rz�sok hat�sa, ami a ter�let felett �thalad�, alacsony p�ly�n kering� m�holdakat k�ros�thatja. A d�l-atlanti ter�let felett �ldozatul esett m�holdak k�z�tt ironikus m�don egy olyan d�n szerkezet is van, amely a F�ld m�gneses ter�nek er�ss�g�t m�rte. L�tezik egy m�sik vesz�ly is: a m�gnesesen "legyeng�lt" ter�leteken be�raml� er�s napsz�l - f�k�pp a proton�raml�s - hat�ssal lehet a l�gk�r k�miai jellemz�ire is, ami �tmeneti, de jelent�s �zonvesztes�get okozhat.