T�l van. F�zunk, vacog a fogunk. A farkasord�t� hideg azonban az id�n t�rsas�got is hozott mag�val: Eur�p�ban �s Amerik�ban hurrik�n erej? sz�l, �rad�sok, h�viharok, lavin�k tett�k eml�kezetess� az �vkezd�st. Az elemekkel v�vott harc kil�t�stalannak t?nik: az ember nemcsak fizikai val�j�ban van kiszolg�ltatva a t�l kisebb-nagyobb meglepet�seinek, hanem lelki�llapot�ra is komoly hat�ssal lehetnek a hossz� t�li �jszak�k. A f�nyhi�ny okozta depresszi� t�zszer gyakoribb az �szaki orsz�gokban, mint a mediterr�n �s tr�pusi vid�ken �l�k k�r�ben. Milli�kat vesz�lyeztetnek a rendk�v�li hideg miatt az �zonpajzson keletkezett lyukak is. Idehaza a j�gmez�kk� fagyott belv�zzel el�nt�tt f�ldek a tavalyin�l is s�lyosabb k�rokkal, m�g az �jvid�ki h�droncsokkal elrekesztett Duna jeges �rral fenyeget.Halk morajl�ssal kezd�d�tt, amint lesz�llt a s�t�ts�g. F�l �r�n bel�l a zaj �ltal�noss� v�lt, ahogy f�k t�rzsei hasadtak kett�, �s a h�zak tetej�re zuhantak, vagy �ppen gy�kerest�l t�pte ki �ket a sz�l, amely azt�n felkapott mindent, ami csak az �tj�ba ker�lt. A s�t�t �gboltot vill�dz� f�nyek festett�k vil�gosra, de ezek nem term�szetes f�nyek voltak: a vad viharban egym�snak �t�d� magasfesz�lts�g? villanyk�belek okozt�k. Azt�n amikor v�gre azok is leszakadtak, h�rom �s f�l milli� h�ztart�s v�rta a vihar v�g�t – imm�ron s�t�tben.
Franciaorsz�gban a t�l ezen a saj�tos m�don b�cs�ztatta az �esztend�t. A Lothar, illetve a Martin nevekre keresztelt, hurrik�n erej? sz�llel k�s�rt viharok okozta puszt�t�sra a franci�k m�g sok�ig eml�kezni
fognak. J�llehet az �jj��p�t�s megindult abb�l a 2,5 milli�rd doll�ros (670 milli�rd forint) seg�lyb�l, amelyet a francia minisztereln�k, Lionel Jospin e c�lra azonnal elk�l�n�ttetett, sz�mos ter�leten m�gis lehetetlen p�tolni a vesztes�geket. A vihar kilencven ember �let�t k�vetelte. Az �r�nk�nt 120 kilom�ter sebess�g? sz�l �p�leteket, otthonokat tett t�nkre; t�bb milli� f�t csavart ki – nem k�m�lve azt a n�gyezret sem, amelyek a versailles-i palota kertj�ben �llva szemtan�i voltak nemcsak a k�t vil�gh�bor�nak, de m�g a nagy francia forradalomnak is. A fa�llom�nyban keletkezett k�r s�lyoss�g�t mutatja, hogy Franciaorsz�g 3-11 �v alatt termelte volna ki azt a mennyis�get, amit a vihar p�r �ra alatt t�nkretett.
Ki ne leln� kedv�t a der?s t�li napf�nyben megcsillan� apr�, feh�r h�pelyhekben, amint puh�n leereszkednek a kab�thajt�k�kra vagy a csizm�k orr�ra? �s ki gondoln�, hogy ez az apr�cska krist�ly az ember �ltal ismert egyik legszesz�lyesebb anyag? A h�krist�lyok ugyanis a legapr�bb h�m�rs�kleti, illetve p�ratartalom-v�ltoz�sra, a legkisebb sz�lf�v�sra is azonnal megv�ltoztatj�k fizikai tulajdons�gaikat. Ennek megfelel�en van porh�, van nedves h�, van friss h�, van r�gi h�, van csonth�, �s van k�rges h�. Nem v�letlen, hogy az eszkim�k sz�t�r�ban t�bb mint sz�z sz� tal�lhat� a h� k�l�nb�z� form�inak le�r�s�ra.