Egy �tlagos torn�d� 50–60 km/�r�s sebess�ggel halad, de minden �vben megfigyelnek olyanokat is, amelyek szinte egy helyben �llnak, vagy �ppen 90-100 km/h sebess�ggel robognak.

A m�ret igen v�ltozatos lehet. Akadnak mind�ssze 1 m�teresek, de el�fordulnak k�z�tt�k 3 kilom�teresek is. �tlagos m�ret�k 400-500 m�ter k�z�tt van. A nagyobbak t�bbnyire kev�sb� er�s szeleket produk�lnak.

A forg�s ir�nya ugyanolyan, mint a ciklonokn�l. Az �szaki f�ltek�n az �ramutat� j�r�s�val ellenkez�en forognak. Ritk�n az �rv�ny viselkedhet rendellenesen is: k�r�lbel�l sz�z t�lcs�rb�l egy az �ramutat� j�r�s�val megegyez�en forog az �szaki f�ltek�n is.

Az �l�l�nyeket �s t�rgyakat a torn�d� legink�bb oldalir�nyban haj�tja el. Az, hogy az �rv�ny igaz�n magasba sz�vja a t�rgyakat, el�g ritka jelens�g, b�r vannak olyan felv�telek, ahol ez is j�l megfigyelhet�. Az �llatokkal hasonl� a helyzet. Leggyakrabban kifel�, a f�ldh�z k�zel rep�ti �ket a sz�l, 40-600 m�teres t�vols�gra. N�ha olyan esetekr�l is hallani, hogy halak, szalamandr�k, b�k�k hullottak az �gb�l. Ilyen �gy fordulhat el�, hogy a torn�d� v�z felett halad el, �s onnan felszippantja az �l�l�nyek egy r�sz�t.

Elviekben nem is a torn�d� emeli fel a t�rgyakat (ahogy sokan mondj�k: "sz�vja fel"), hanem a torn�d� k�r�li l�gnyom�s nyomja be a t�rgyakat a forg�sz�l k�zepe fel�. Ugyanis a torn�d� k�zep�n alacsony l�gnyom�s alakul ki �s a f�ldi l�gnyom�s ezt pr�b�lja kiegyenl�teni.

Hasonl� elven m�k�dik a porsz�v�. A porsz�v� se tud sz�vni, ugyanis ilyen, hogy „sz�v�er�” nincs. Minden a l�gnyom�st�l f�gg. A porsz�v� nyom�sk�l�nbs�get id�z el� a motort�rben �s a k�ls� l�gnyom�sk�l�nbs�g tolja be a port a porsz�v�ba.

1915-ben egy torn�d� kacs�k sz�zait ragadta fel, �s sz�rta le mintegy 38 kilom�teres t�vols�gban. 1953-ban nagy �t�zott matracok hullottak az �gb�l, melyeket egy torn�d� ragadott el onnan 75 kilom�terre.

Egy torn�d� egyszer 15 tonn�s g�pezetet mozd�tott el. Hogy ez felemel�st vagy elcs�sz�st jelentett-e, nem lehet tudni. Egy k�zepes erej� torn�d�nak nem okoz neh�zs�get a leveg�be emelni 500-800 kg-os t�rgyakat.

Az ilyen k�pz�dm�nyekben egy kisebb t�lcs�r figyelhet� meg egy nagyobb �rv�nyben. Ilyenkor mind a nagy, mind a kicsi �rv�ny nagyon nagy puszt�t�st v�gezhet.

Amerre az �rv�ny elhalad, jellemz�en spir�lis rajzolat l�tszik, f�leg mez�gazdas�gi ter�leteken, tengerpartokon. N�ha a spir�lis bar�zd�k m�lys�ge el�ri az 50-100 cm-t is.