A glob�lis leh�l�sek kialakul�s�nak okai vit�k alapj�t k�pezik, csak�gy mint a glaci�lis-interglaci�lis id�szakok v�ltakoz�sa.

A legelfogadottabb elm�let szerint a bolyg� �ltal�nos �ghajlata h�rom t�nyez� kombin�ci�j�t�l f�gg:

* a l�gk�r �sszet�tele (�ltal�ban azt mondj�k, f�leg a sz�n-dioxid �s met�n mennyis�ge, de nagyon jelent�s m�g a v�zg�z)
* a kontinensek elhelyezked�se
* a bolyg� p�ly�j�nak vagy forg�stengely�nek megv�ltoz�sa (Milankovi�-elm�let), esetleg a Nap helyzete a galaxisunkban

Az els� t�nyez� felel�s legink�bb a v�ltoz�sok�rt, f�leg az els� nagy glob�lis leh�l�s eset�ben volt �gy. A j�gbolyg�-elm�let szerint a k�s� proterozoikum id�szak�ban bek�vetkez� rendk�v�l fagyos id�j�r�s a sz�n-dioxidszint megv�ltoz�sa miatt k�vetkezett be, a m�sik k�t faktor hasonl�an kedvez�tlen �rt�ke mellett. A l�gk�r hat�sainak modellez�se alkalm�val legt�bbsz�r nem veszik figyelembe a v�zp�ra-v�zg�z �vegh�zhat�s�t, holott ez – j�val nagyobb mennyis�ge �s koncentr�ci�ja miatt – sokkal jelent�sebb hat�s�, mint a CO2 mennyis�ge.
Az Antarktisz ter�let�n lev� sz�razf�ldre bizonyosan sz�ks�g van egy glob�lis leh�l�s kialakul�s�hoz. Ezeken a j�g �s h� k�nnyebben alakul ki �s marad meg, �s ez megn�veli a F�ld f�nyvisszaver� k�pess�g�t (albedo) �s ezzel tov�bbi leh�l�st von maga ut�n. Enn�l is sokkal fontosabb azonban, hogy a p�luson elhelyezked� sz�razf�ld megakad�lyozza a tenger�ramlatok szab�lyos h�kiegyenl�t� folyamatait. A meleg �ramlatok nem jutnak el alacsonyabb sz�less�gekre, �s nem sz�ll�tanak h�t oda, illetve a hideg vissza�raml�s nem t�vol�tja el a leh�lt vizet. A v�znek sokkal nagyobb a h�kapacit�sa, mint a leveg�nek, ez�rt a szelek nem sz�ll�thatnak elegend� h�mennyis�get a p�lusra. Ennek eredm�nye lesz a leh�l�s, ami ezt�n pozit�v visszacsatol�ssal er�s�dik a megmarad� h� �s a kisebb p�rolg�s miatt kisebb mennyis�g� v�zp�ra miatt.
A F�ld p�ly�j�nak megv�ltoz�sa val�sz�n�leg nem annyira a glob�lis leh�l�sekre, hanem a glaci�lis-interglaci�lis id�szakokra van hat�ssal.

A p�lya �s forg�stengely v�ltoz�sok �s a F�ldre jut� napsug�rz�s k�z�tti kapcsolatot Milutin Milankovi� �rta le el�sz�r.
Ez az elm�let figyelembe veszi a v�ltoz� Nap-F�ld t�vols�got, a F�ld forg�stengely�nek ing�s�t (precesszi�), valamint forg�stengely sz�g�t, amelyek meghat�rozz�k a F�ldre jut� napsug�rz�s mennyis�g�t.
A forg�stengely p�ly�val bez�rt sz�ge hat�rozza meg az �vszakok k�zti k�l�nbs�g m�rt�k�t. T�bb kutat� szerint, hogy a p�lya �s forg�stengely v�ltoz�sok nem elegend�ek ahhoz, hogy elind�tsanak vagy megsz�ntessenek egy glaci�lis id�szakot, de a kapcsol�d� l�ncfolyamatok (p�ld�ul sz�n-dioxid) megmagyar�zhatj�k ennek lehet�s�g�t.
Mik�zben Milankovi� elm�let�t a vizsg�latok al�t�masztj�k, egy�b magyar�zatok is sz�ks�gesek lenn�nek, hogy meg�rts�k, melyek azok a l�ncreakci�k, melyek el�id�zik a glaci�lis/interglaci�lis id�szakokat.
A jelen korszak a legink�bb ismert �s meg�rtett az �sszes k�z�l. Az ut�bbi 800 000 �vben a glaci�lis ciklusok 100 000 �venk�nt k�vetik egym�st, ami megfelel a Milankovi�-elm�letnek. K�r�lbel�l 400 000 �ves az a j�gmag, melyet f�r�ssal ki lehet emelni �s ez�ltal meg lehet ismerni az akkor uralkod� l�gk�ri viszonyokat: a l�gk�r �sszet�tel�t, a h�m�rs�kletet �s a j�gt�meg mennyis�g�t. Ezen id�szakon bel�l az interglaci�lis �s glaci�lis korszakok annyira �sszeillenek a Milankovi�-elm�let �ltal le�rttal, hogy ez�ltal el is fogadt�k azt.

Egy m�sik kutat�, William Ruddiman javasolt egy egyszer� modellt, amely egy gyenge 100 000 �ves ciklusb�l (excentrit�s) �s egy 23 000 �ves ciklusb�l (precesszi�) �ll, kieg�sz�tve az �vegh�zhat�s �ltal el�id�zett l�ncfolyamattal 41 000 �s 23 000 �venk�nt.

Egy m�sik te�ria Peter Huybers�, aki szerint a 41 000 �ves ciklus a legfontosabb, de a F�ld klimatikus viselked�se miatt csak minden m�sodik vagy harmadik ciklusb�l j�n l�tre glaci�lis korszak. A 100 000 �ves peri�dust azzal magyar�zza, hogy az a 80 000 �s 120 000 �ves peri�dusok �tfed�se miatti kics�csosod�s. Ez az elm�let meglehet�sen �j, egyel�re sz�les k�rben nem elfogadott.