Kis j�gkorszaknak nevezz�k a klimatol�gi�ban a 14. sz�zad-t�l a 19. sz�zadig tart� viszonylag h�v�s id�szakot.
z �tlagh�m�rs�klet Nyugat-Eur�p�ban ebben az id�szakban 1-2 �C-kal, vil�gszerte pedig 0,5-1 �C-kal maradt el az 1960-1990 k�z�tti id�szak �tlag�t�l, azaz m�g miel�tt er�sen �rezhet�v� v�lt volna a jelenkori glob�lis felmeleged�s. Ez ut�bbinak az oka a kutat�k nagy t�bbs�ge szerint az emberi tev�kenys�g nyom�n er�s�d� �vegh�zhat�s, m�g a kis j�gkorszak az �ghajlat term�szetes ingadoz�s�nak eredm�nye volt. Az okokat t�bbek k�z�tt a naptev�kenys�g cs�kken�s�ben, illetve a f�ldi vulk�ni aktivit�s n�veked�s�ben (�s a l�gk�rben jelenl�v� vulk�ni hamunak a Nap sug�rz�s�t visszaver� hat�s�ban) keresik a kutat�k.
A kis j�gkorszak id�szak�nak pontos meghat�roz�sa k�r�l jelent�s vit�k vannak a klimatol�gusok k�r�ben. A sz�ban forg� korszakot az �gynevezett k�z�pkori �ghajlati optimum el�zte meg, amikor p�ld�ul a vikingek le tudtak telepedni Gr�nlandon (987-15. sz�zad). Ottani telep�l�seik pusztul�s�hoz alapvet�en j�rult hozz� a kis j�gkorszak.

A N�metalf�ld�n 1315-t�l eg�szen a k�vetkez� �vtized elej�ig szinte folyamatos es�z�sek voltak, emiatt rendszeresen odaveszett a term�s. Sokan ezt tekintik a kis j�gkorszak kezdet�nek. M�sok 1430-ra teszik a kezdet�t azzal, hogy a 19. sz�zad k�zep�ig tartott. Az eur�pai gleccserek p�ld�ul 1850-ben voltak a leghosszabbak a legutols� j�gkorszak �ta. Londonban sok�ig v�s�rokat lehetett rendezni a befagyott Temze jeg�n.
A 16. sz�zad eg�sz m�sodik fel�ben a t�l jellemz�en novembert�l m�rciusig tartott, sok h�val �s j�ggel. A nyarak h�v�sek voltak, �sszel gyakori volt a puszt�t� vihardag�ly Hollandi�ban. 1586 december�t�l eg�szen 1587 szeptember�ig tartott a kis j�gkorszak els� m�lypontja. M�g a 17. sz�zad els� negyede is hideg volt. Tan�skodnak err�l olyan korabeli holland �s flamand fest�k m�vei is, mint Hendrick Avercamp �s ifj. Pieter Brueghel. A 17. sz�zad m�sodik negyed�t�l az id�j�r�s melegebb� v�lt, p�ld�ul az 1636-es �s 1637-es t�l rendk�v�l enyhe volt.