Egy kisbolyg� vagy aszteroida kis m�ret� (bolyg�n�l j�val kisebb), szil�rd anyag� �gitest, mely csillag k�r�l kering. A legt�bb kisbolyg� feltehet�en a protoplanet�ris korongb�l sz�rmazik, melyek nem �lltak �ssze bolyg�v� a csillagrendszer kialakul�sakor. N�h�nyuk saj�t holddal is rendelkezik.
A mi Naprendszer�nkben a kisbolyg�k t�bbs�ge a kisbolyg��vben tal�lhat�; ellipszis alak� p�ly�n keringenek a Nap k�r�l, a Mars �s a Jupiter p�ly�ja k�z�tt helyezkednek el.

Az �st�k�s olyan kis Naprendszer-beli �gitest, mely a Nap k�r�l kering, �s a Nap k�zel�be �rve k�m�ja �s a cs�v�ja fejl�dik — mindk�t jelens�g legf�bb oka az �st�k�smagot �r� napsug�rz�s. Maguk az �st�k�smagok laz�n �sszekapcsol�d� j�gb�l, porb�l �s szikladarabokb�l �llnak, m�ret�k n�h�ny kilom�tert�l n�h�ny t�z kilom�terig terjed.
Az �st�k�s�k kering�si ideje v�ltoz�, n�h�ny �vt�l ak�r t�bb sz�z vagy t�bb ezer �vig is terjedhet, mik�zben n�melyikr�l felt�telezhet�, hogy csak egyetlenegyszer halad �t a bels� Naprendszeren, miel�tt kil�k�dik a csillagk�zi t�rbe. A r�vidperi�dus� �st�k�s�kr�l �gy gondolj�k, hogy a Kuiper-�vb�l, vagy a Neptunusz p�ly�j�n t�l tal�lhat� sz�rt korongb�l sz�rmaznak.
A hossz�peri�dus� �st�k�s�k val�sz�n�leg a Napt�l j�val nagyobb t�vols�gb�l erednek, az Oort-felh�b�l. Az �st�k�s�ket a Naprendszer ezen t�voli z�n�ib�l a k�ls� bolyg�k (a Kuiper-�v objektumai eset�ben) vagy k�zeli csillagok (az Oort-felh� objektumai eset�ben) perturb�ci�ja, vagy �tk�z�sek eredm�nye l�ki a Nap ir�ny�ba.
Az �st�k�s�k t�rmel�kb�l �ll� cs�v�t hagynak maguk ut�n. Ha az �st�k�s keresztezi a F�ld p�ly�j�t, azon a ponton, ahol a F�ld �thalad a cs�va t�rmel�khalmaz�n, meteorz�por keletkezhet. A Perseid�k meteorraj minden �vben augusztus 9. �s 13. k�z�tt �ri el a F�ldet, mik�zben az �thalad a Swift-Tuttle �st�k�s p�ly�j�n. Az Orionid�k meteorraj forr�sa a Halley-�st�k�s.
Az �st�k�s�ket a k�ma vagy a cs�va jelenl�te k�l�nb�zteti meg a kisbolyg�kt�l, b�r egyes nagyon �reg �st�k�s�k, melyek �sszes ill�kony anyagukat elvesztett�k, kisbolyg�ra eml�keztet� objektumm� v�lhatnak.A kisbolyg�kr�l az is felt�telezhet�, hogy m�shonnan sz�rmaznak, mint az �st�k�s�k; a Naprendszernek nem a k�ls�, hanem a bels� r�sz�ben j�ttek l�tre.Az �jabb felfedez�sek mindazon�ltal kiss� elmost�k a hat�rokat a kisbolyg�k �s �st�k�s�k k�z�tt.
2008 szeptember�ben 3535 �st�k�s ismert, melyek k�z�l t�bb sz�z r�vidperi�dus�. Ez a sz�m gyorsan emelkedik, b�r ez a lehets�ges �sszes �st�k�snek csak egy t�red�k�t adja: az �st�k�s-szer� testek sz�ma a k�ls� Naprendszerben el�rheti az egy trilli�t. A szabad szemmel �szlelhet� objektumok sz�ma �vente �tlagosan egy, b�r ezek k�z�l sok halv�ny, vagy nem l�tv�nyos.
Az �st�k�s�k csillag�szati jel�l�se, amely egy korongb�l �s egy hajszer� farokb�l �ll.