A kozmikus sug�rz�s a F�ld�n k�v�lr�l sz�rmaz� nagyenergi�j� r�szecsk�kb�l �ll. El�fordul benne elektron, proton, gamma-sug�rz�s �s rengetegf�le atommag. Ezeknek a r�szecsk�knek a mozg�si energi�ja 14 nagys�grendet fog �t. Az egyes r�szecsk�k eset�n a f�ldfelsz�nre �rkez� kozmikus sug�rz�s fluxusa az energia k�b�nek inverz�vel ar�nyos. A nagyon elt�r� r�szecskeenergi�k a k�l�nb�z� eredet miatt vannak. A kozmikus sug�rz�s eredhet a Nap nagyenergi�j� folyamataib�l, de j�het a bel�that� Vil�gegyetem legt�volabbi zug�b�l is.

A k�vetkez� csoportokra oszthatjuk:
* naperedet� kozmikus sug�rz�s,
* galaktikus kozmikus sug�rz�s,
* ultra-nagy energi�j� kozmikus sug�rz�s,
* anom�lis kozmikus sug�rz�s.

A kozmikus sug�rz�sr�l eredetileg azt tartott�k, hogy a f�ld radioakt�v izot�pjaib�l sz�rmazik. Ezt az elk�pzel�st Victor Hess c�folta 1911-ben, mely�rt 1936-ban fizikai Nobel-d�jat kapott. L�gballonokr�l elektroszk�ppal m�rte k�l�nb�z� tengerszint feletti magass�gokban a sug�rz�st. Mivel felfel� egyre nagyobb intenzit�st tapasztalt, ez a kozmikus eredet mellett sz�lt. Az 1912-es napfogyatkoz�s alkalm�val v�gzett ballonos m�r�seivel azt is kimutatta, hogy nem a Nap a sug�rz�s els�dleges forr�sa.
1938-ban Pierre Auger megfigyelt k�zel egyidej� kozmikus sug�rz�s esem�nyeket, melyek elt�r� ir�nyb�l j�ttek. Arra k�vetkeztett, hogy ezek olyan r�szecsk�kt�l sz�rmaznak, melyek t�l nagy energi�j�ak voltak ahhoz, hogy behatoljanak a l�gk�rbe. Ezek a r�szecsk�k, ahelyett, hogy a l�gk�r atommagjaival �tk�zn�nek, rengeteg r�szecsk�t hoznak l�tre, r�szecskez�port. Az Auger �ltal �szlelt esem�nyeket megvizsg�lva azt tal�lt�k, hogy azok 1015 eV energi�j� r�szecsk�kt�l sz�rmaznak, az addig ismertekn�l 10 milli�szor nagyobb energi�j� r�szecsk�kt�l.
A nagyenergi�j� kozmikus sug�rz�s m�r�s�t kiterjedt r�szecskez�porok mintav�telez�s�vel el�sz�r 1954-ben a Harvard College Observatory-ban kezd�k el. Munk�jukb�l �s az ezt k�vet� k�s�rletekb�l kider�lt, hogy a kozmikus sug�rz�s energi�ja el�rheti a 1020 elektronvoltot is. Ez egy 200 km/h sebess�g� teniszlabda energi�j�nak felel meg.

* els�rend� vagy primer komponensek azok a r�szecsk�k, amik a vil�g�rb�l �rkeznek a F�ldre. Ezek nagyr�szt (90%) protonok, de vannak h�lium atommagok is (9%). A marad�k nagyenergi�j� elektronokb�l �s m�s atommagokb�l �ll. Az els�rend� kozmikus sug�rz�snak csak kis h�nyada �r le a tenger szintj�re, mert k�lcs�nhat�sba l�p az atmoszf�r�t alkot� atomokkal �s molekul�kkal.
* m�sodrend� vagy szekunder komponensek azok a r�szecsk�k, amik a primer komponensek �s az atmoszf�r�t vagy a csillagk�zi k�d�ket alkot� atomok k�lcs�nhat�sa sor�n keletkeznek. Ide f�leg a kisebb atommagok, pionok, kaonok �s a gamma-sug�rz�s tartozik. A szekunder komponensek k�z�l a tenger szintj�n a m�onok domin�lnak.

* ICARUS (Imaging Cosmic And Rare Underground Signal)
* CLEAN (Cryogenic Low-Energy Astrophysics with Neon)

A jelenlegi �p�l� legnagyobb obszervat�rium a nemzetk�zi Pierre Auger Obszervat�rium d�li �s �szaki f�ltek�n is tartalmaz majd detektorokat. Jelenleg a d�li f�ltek�n Argent�na ter�let�n tal�lhat� r�sze m�r r�szben m�k�dik.