A szilfav�sz az Ophiostoma nemzets�gbe tartoz� t�ml�sgomb�k (Ophiostoma ulni, Ophiostoma novo-ulmi, syn. Ceratocystis ulmi) �ltal okozott betegs�g, amit els� sorban a kis- �s nagy szil sz�j�cssz�k terjesztenek. A legt�bb eur�pai szilfa fajt k�ros�tja, de k�l�n�sen a hegyi szilt (Ulmus glabra), amit csaknem a kihal�s sz�l�re sodort.

1918-ban hozta be az ember �zsia keleti ter�leteir�l az Ophiostoma ulmi nevezet� gombafajt, amely Eur�paban Hollandiat�l kezdte eur�pai h�d�t�s�t. M�g a kelet-�zsiai szilfa fajokban a koevol�ci� folyam�n kialakult az ellen�ll� k�pess�g a gomb�val szemben, addig az eur�pai fajokn�l �ri�si t�megekben puszt�tott.
Eur�p�b�l jutott tov�bb a gomba 1928-ban Amerik�ba, val�sz�n�leg furn�rdeszkalapokkal, ahol hatalmas puszt�t�sokat v�gzett. A 20. sz�zad k�zep�re a fert�z�s m�rt�ke cs�kkent. �ll�t�lag ehhez hozz�j�rultak a holland nemes�t� programok is, melyek rezisztens kl�nok el��ll�t�s�n dolgoztak.
Az 1960-as �vekben hozott be (vissza) az ember ism�t egy �j, agressz�vabb gombat�rzset Amerik�b�l, amely az addig rezisztens n�v�nyeket is megfert�zte. Ezt a t�rzset ma �n�ll� fajk�nt emlegetik Ophiostoma novo-ulmi n�ven. Egy tov�bbi agressz�v vari�ns tudott egyidej�leg bejutni �zsi�b�l Eur�p�ba.
A fert�z�s a ’60-as �vekben zajl� m�sodik hull�m�ban �ri�si kitermel�seket kellett v�gezni a szilfa �llom�nyaiban. Egyed�l Angli�ban 1971 �s 1978 k�z�tt a szilfa�llom�nyok 70% ker�lt kiv�g�sra a gomba miatt, ami k�r�lbel�l 20 milli� t�rzset jelentett.
A szilek kihal�s�ig nem fajult a helyzet, de az el�zetes becsl�seket nagyon komolyan kell kezelni.

Fert�z�tt szilf�k hirtelen hervadni, fonnyadni kezdenek, gyakran a korona egyik fele, ritk�bban a teljes korona. A levelek s�rg�ra sz�nez�dhetnek, n�ha barn�ra, bep�nd�r�dnek �s v�g�l elsz�radnak. T�bbnyire a levelek az �gakon maradnak.
A fert�z�s egy tov�bbi t�nete lehet a v�zhajt�sok k�pz�se.
Lappang� fert�z�s eset�n a levelek v�konyak �s kor�n hullnak.
Tov�bbi t�net az �gak keresztmetszet�n figyelhet� meg, azok �vgy�r�j�nek fiatal p�szt�iban barn�s elsz�nez�d�s jelentkezik. A fert�z�s folyamat�t tracheomik�zisnak nevezik, ami a xylem elhal�s�val j�r.
A fert�z�s t�bbnyire m�jusban k�vetkezik be a szil-sz�j�cssz�knak k�sz�nhet�en, miut�n az els� t�netek j�niusban fognak jelentkezni.
A fiatal n�v�nyek m�r n�h�ny h�nap ut�n beadj�k a derekukat, de egy�bk�nt t�bb �ven kereszt�l is elh�z�dhat a betegs�g.

Az Ophiostoma ulmi �s Ophiostoma novo-ulmi terjeszt�s�t els� sorban a sz�k vagy sz�bogarak (Scolytinae)' k�z�l a kis- �s nagy szil sz�j�cssz� (Scolytus multistriatus �s S. scolytus) v�gzik. A fiatal bogarak (im�g�k) a k�lt�kamr�kban fert�z�dnek meg a ragacsos sp�r�kkal, ahol ezek k�l�n�sen magas mennyis�gben k�pz�dnek. Tov�bbi faegyedek a rovarok kirep�l�s ut�n az �jonnan r�gott j�ratok �s �regek k�sz�t�se sor�n fert�z�dnek meg. A sp�rak cs�r�znak �s bejutnak a xylembe, ahonn�t elsz�ll�t�dhatnak e legfels� hajt�sokig �s levelekig is.
A fert�z�s a gy�k�rrendszeren kereszt�l is terjedhet, amikor a patog�n mikrokon�diumok (hif�k) adj�k �t egyik gy�k�rzetr�l a m�sikra.
A szilfav�sz az 1960-as �vekben teljesen t�nkretette az Orsz�gh�z el�tti szilfasort, akkor kellett azt felv�ltani a jelenlegi h�rsfasorral.

A megfert�z�tt szilfa v�g�l v�zel�gtelens�gben pusztul el. A fert�z�s hat�s�ra a trache�k elt�m�dnek, barn�ra sz�nez�dnek, gumilerak�d�sok mutathat�ak ki a sejtekben. Mindez megakad�lyozza a v�z sz�ll�t�s�t. A szilek olyan fafajok, melyeknek kevesebb, de ann�l nagyobb h�ncsr�szei vannak. �gy m�r kev�s megfert�z�d�tt sejt eset�ben jelent�s vesztes�gek l�phetnek fel az anyagsz�ll�t�sban. Ez a fajta betegs�g egy tipikus tracheomik�zis.
A trache�k elt�m�d�se miatt fell�p� elsz�nez�d�sek els� sorban a tavaszi gy�r�p�szt�ban figyelhet�k meg.
Am�g az O. ulmi csak egy �vben marad a f�ban �s a fa elpuszt�t�s�hoz, legy�z�s�hez egy tov�bbi fert�z�d�s sz�ks�ges, addig az O. novo-ulmi �letben tud maradni az �vgy�r�kben �s nem sz�ks�ges egy k�vetkez� fert�z�s ahhoz, hogy folytathassa a fert�z�s kiterjeszt�s�t.

A v�dekez�si lehet�s�gek t�lnyom�r�szt a vektorra �sszpontosulnak. Ehhez tartozik a megfert�z�d�tt f�k miel�bbi d�nt�se �s azt k�vet�en a sz�k elpuszt�t�sa.
A szil sz�j�cssz�k term�szetes ellens�gei a f�mf�rk�szek (Chalcidoidea) �s a rabl�polosk�k (Triatoma �s Rhodnius fajok). Amikor a f�t meglepik a sz�k, a felsorolt rovarokat csalogatj�k magukhoz a szilek, melyek nyomban megt�madj�k a sz�kat.
Adott az a lehet�s�g is, hogy egy Pseudomonas syringae nevezet� bakt�riummal fert�zik meg a f�t, melynek olyan anyagcsereterm�ke van, mely g�tolja vagy megakad�lyozza az gomba terjed�s�t.
Pr�b�lkoztak m�r �zsiai rezisztens fajok bekeresztez�s�vel is, de a t�l nagy genetikai elszigetel�d�s miatt ezek nem alkalmasak a hazai szilfafajok helyettes�t�s�re.
Fungicid injekci�z�st lehet alkalmazni.
Aj�nlott a gy�kerek k�zels�g�nek elker�l�se az�ltal, hogy t�volabb �ltetj�k vagy hagyjuk meg a faegyedeket egym�st�l.