A norv�giai lemming vagy k�z�ns�ges lemming (Lemmus lemmus) az eml�s�k (Mammalia) oszt�ly�nak a r�gcs�l�k (Rodentia) rendj�hez, ezen bel�l az eg�rf�l�k (Muridae) csal�dj�hoz �s a pocokform�k (Arvicolinae) alcsal�dj�hoz tartoz� faj.

A norv�giai lemming �lettere Skandin�via fjeld- �s tundramez�ire, valamint a Kola-f�lszigetre korl�toz�dik.

Az �llat hossza 10-15 centim�ter, testt�mege 40-115 gramm. A bunda sz�ne v�r�sess�rga fekete foltokkal. A feje fel�l fekete, �s a szemei f�l�tt v�r�ses foltok vannak. Hasi r�sze �s torka s�rg�sfeh�r.

A norv�giai lemming mag�nyosan �l, de k�r�lbel�l 4 �venk�nt t�meges v�ndorl�s figyelhet� meg. Ekkor az �llatok �l�hely�n elfogyott a t�pl�l�k �s a lemmingek �j helyet keresnek maguknak. A v�ndorl�s sor�n sok lemming elpusztul. T�pl�l�ka moh�k, s�sf�l�k �s f�f�l�k. A norv�giai lemming ritk�n �l tov�bb 2 �vn�l. A norv�g lemmingek igen nagy ter�letre kiterjed�en v�ndorolnak, mivel 3-4 �venk�nt t�lszaporod�s van, s a t�pl�l�k megszerz�s k�nyszere v�ltja ki a v�ndorl�si �szt�nt.

A n�st�ny gyakran m�r 3 h�t eltelt�vel ivar�rett. A p�rz�si id�szak kedvez� felt�telek eset�n eg�sz �vben tart. Az almok sz�ma �vente 3 vagy t�bb is lehet. A vemhess�g 20-21 napig tart, ennek v�g�n ak�r 12 ut�d is j�het a vil�gra. Anyjuk legfeljebb 16 napig szoptatja a k�lyk�ket, ezut�n �k �n�ll�ak lesznek.