A cetek (Cetacea) az eml�s�k oszt�ly�nak egyik rendj�t alkotj�k. A leg�jabb genetikai alap� rendszertan a ceteket a p�rosujj� pat�sokkal egy�tt a Cetartiodactyla nev� �j rendbe sorolja. Ez azonban m�g nem terjedt el el�gg�, ez�rt a ceteket tov�bbra is k�l�n rendk�nt t�rgyaljuk. A cetek rendj�be tartoznak a b�ln�k �s a delfinek, valamint a kihalt Archaeoceti („�scetek”). Mint minden eml�s, a cetek is leveg�t l�legeznek be, t�dej�k van, melegv�r�ek, ut�daikat szoptatj�k. A cetek sz�razf�ldi eml�s�kt�l sz�rmaznak. Az evol�ci� sor�n kit�n�en alkalmazkodtak a v�zi �letm�dhoz. Alakjuk �ramvonalas, a halak�hoz hasonl�. Mells� v�gtagjaik uszonyokk� alakultak �t, h�ts� v�gtagjaikat elvesz�tett�k. Gyakorlatilag nincs sz�rzet�k. Az eml�s�k �get�s�b�l �t�r�k�lt, a gerincet f�gg�legesen hull�moztat� mozg�ssal �sznak, szemben a halak �s h�ll�k oldalir�nyban hull�mz� mozg�s�val. Ennek megfelel�en fark�sz�ik is v�zszintesek. A cetek nagy termet� �llatok. Testhosszuk kifejlett korukban fajt�l f�gg�en 1,2–30 m, t�meg�k 30–150 000 kg. K�z�l�k ker�l ki minden id�k legnagyobb �llata, a k�k b�lna. A cetek kicsiny�t olykor borj�nak nevezik.

A legt�bb nagytest� cetfaj a cetvad�szat hat�s�ra ma vesz�lyeztetett �llatnak sz�m�t. A legnagyobb vesz�lyben azonban �l�hely�k v�ltoz�sa miatt a folyami delfinek vannak. A delfinek �ltal lakott foly�kat legnagyobb m�rt�kben az ember gazdas�gi tev�kenys�ge, az �nt�z�s �s energiatermel�s c�ljait szolg�l� duzzaszt�g�tak �p�t�se vesz�lyezteti. �gy p�ld�ul a K�n�ban a Jangce foly�n �p�l� g�tak vesz�lyeztetik a baiji fennmarad�s�t. Az Irrawaddy �s a Mekong foly�kon �p�l� g�tak a ritka Irrawaddy-delfin kipusztul�s�t okozhatj�k.

A nagytest� ceteket �vsz�zadokon �t vad�szt�k olajuk�rt, h�suk�rt, szil�ik�rt. Az �mbr�scetet a beleiben tal�lhat�, illatszerek alapanyag�ul szolg�l� �mbr��rt is vad�szt�k. A 20. sz�zad k�zep�re a vad�szat miatt t�bb cetfaj majdnem teljesen kihalt. A Nemzetk�zi B�lnavad�szati Bizotts�g (International Whaling Commission, IWC) 1986-os morat�rium�ban hat�rozatlan id�re megtiltotta a kereskedelmi c�l� cetvad�szatot. A morat�rium ellen�re Norv�gia, Izland, Fer�er �s Jap�n ma is folytatj�k a vad�szatot. Szib�ria, Alaszka �s Kanada egyes term�szeti n�pei ugyancsak vad�sznak cetekre.

A delfinek �let�t a hal�szat is vesz�lyezteti, mert az �llatok v�letlen�l a hal�szok h�l�iba ker�lve elpusztulhatnak. A Csendes-�ce�non folytatott tonhalhal�szat �vente t�bb ezer delfin �let�t k�veteli. Egyes orsz�gokban a hal�szok h�suk�rt sz�nd�kosan is ejtenek el delfineket.