A biol�gi�ban kihal�son egy rendszertani faj vagy m�s taxon l�t�nek megsz�n�s�t �rtj�k, aminek k�vetkezt�ben cs�kken a biol�giai k�rnyezet v�ltozatoss�ga. A kihal�s pillanat�t �ltal�ban az adott faj utols� egyed�nek hal�l�val egyidej�s�tik (noha el�fordulhat, hogy a szaporod�s �s visszatelep�l�s lehet�s�ge m�r kor�bban elveszett). Mivel egy faj elterjedts�ge �s potenci�lis egyedsz�ma rendk�v�l sz�les sk�l�n mozoghat, ezen pillanat meghat�roz�sa meglehet�sen bonyolult, �gy visszamen�leg �llap�tj�k meg. Ez a neh�zs�g vezet az olyan esetekhez, mint amilyen a Lazarus taxon�, ahol a kihaltnak nyilv�n�tott faj hirtelen „�jra felbukkant” (tipikusan �sk�v�letekben) egy l�tsz�lagos hi�nyid�szak ut�n.
Az evol�ci� sor�n �j fajok jelennek meg, ez a fajk�pz�d�s folyamata. Organizmusok �j vari�ci�i j�nnek l�tre �s n�vekednek, am�g k�pesek lesznek egy �kol�giai f�lk�t tal�lni �s kiakn�zni. M�s fajok pedig kipusztulnak, mikor m�r nem k�pesek t�l�lni k�rnyezet�k v�ltoz� felt�teleit, vagy fejlettebb versenyt�rsakkal szembes�lnek. Egy tipikus faj els� megjelen�s�t�l sz�m�tva t�zmilli� �ven bel�l v�lik kihaltt� – azaz ennyi a faj�lt� –, de n�h�ny faj, az �gynevezett �l� k�v�letek, gyakorlatilag v�ltozatlanul �tv�szelnek t�bb sz�zmilli� �vet is. Ezer egykor l�tezett faj k�z�l csup�n egynek �lnek mai is lesz�rmazottaik.
A kihal�sra gyakran a k�pen l�that� dod�t eml�tik p�ldak�nt.
Az emberek elterjed�se el�tt a F�ld�n a kihal�s �ltal�ban folyamatosan alacsony szinten ment v�gbe, a t�meges kipusztul�sok viszonylag ritka esetek voltak. Megk�zel�t�leg sz�zezer �vvel ezel�tt kezd�d�tt, �s az emberek sz�m�nak �s elterjedts�g�nek n�veked�s�vel esett egybe, hogy a fajkipusztul�sok a kr�ta-harmadkorban t�rt�nt kihal�s �ta p�ld�tlan sz�mban megn�vekedtek.Ez a holoc�n idei kihal�sk�nt ismert, s a hatodik az eddig ismert nagyobb kipusztul�si esem�ny�k k�z�l. Egyes szak�rt�k becsl�se szerint a ma �l� fajok ak�r fele is kihalhat 2100-ra.

Egy faj akkor hal ki, amikor az utols� megmaradt k�pvisel�je is elpusztul. A kihal�s akkor v�lik elker�lhetetlenn�, amikor a fajnak egyetlen szaporod�sra k�pes egyede sincs �letben, �gy nem j�het l�tre �j gener�ci�. Funkcion�lisan kihalt egy faj, ha m�r csak maroknyi egyede l�tezik, azok pedig nem k�pesek szaporodni, mert rossz az eg�szs�gi �llapotuk, t�l id�sek, t�l nagy ter�leten, t�ls�gosan ritk�n helyezkednek el, hi�nyzik valamelyik ivar (az ivarosan szaporod� fajokn�l) vagy m�s okokb�l.
Egy faj kihal�s�nak (vagy l�tsz�lagos kihal�s�nak) meg�llap�t�s�hoz sz�ks�ges, hogy az adott faj egy�rtelm�en meg legyen hat�rozva. Ahhoz, hogy kihaltnak nevezhess�k, a fajnak egy�rtelm�en elk�l�n�thet�nek kell lennie az �seit�l, a lesz�rmazott fajokt�l �s m�s k�zeli rokonait�l. A fajok kihal�sa (vagy lesz�rmazott fajjal val� kiv�lt�d�sa) kulcsszerepet j�tszik Stephen Jay Gould �s Niles Eldredge megszak�tott egyens�ly-elm�let�ben.
Az �kol�gi�ban inform�lisan kihal�snak nevezik a lok�lis kihal�st is, amikor egy faj megsz�nik l�tezni a vizsg�lt ter�leten, de m�shol m�g �lnek egyedei. A helyi kihal�s ut�n gyakran m�s ter�letekr�l �j fajok telep�lnek be, az eredeti faj hely�re. A ki nem halt fajokat megl�v� fajoknak h�vj�k, a kihal�s fel� halad� fajokat vesz�lyeztetetts�gi st�tuszuk szerint kihal�f�lben l�v�, v�gvesz�lyben l�v�, sebezhet� vagy m�rs�kelten vesz�lyeztetett fajoknak nevezik.
A jelenkori kihal�si esem�nyeknek saj�toss�ga, hogy az emberek megpr�b�lnak megmenteni egyes kritikusan vesz�lyeztetett fajokat. Erre utal a „vadon kihalt” vesz�lyeztetetts�gi st�tusz megk�l�nb�ztet�se is. A Term�szetv�delmi Vil�gsz�vets�g �ltal itt felsorolt fajoknak nincsenek vadon �l� p�ld�nyai, kiz�r�lag �llatkertekben vagy egy�b mesters�ges k�rnyezetben �lnek. N�h�ny ilyen faj funkcion�lisan kihalt, mivel m�r nem k�pezi r�sz�t term�szetes �letter�nek �s val�sz�n�tlen, hogy p�ld�nyai valaha visszaker�ljenek oda.Amikor csak lehets�ges, a modern �llattani int�zm�nyek megpr�b�lnak olyan minim�lis popul�ci�m�retet fenntartani, ami lehets�gess� teszi a faj j�v�beni �jratelep�t�s�t, megfelel� teny�szt�si programok �tj�n.
Egy faj vadon �l� �llom�ny�nak kipusztul�s�nak domin�szer� hat�sa lehet, tov�bbi kihal�sokat okozva. Ezt „kihal�si l�nc”-nak is nevezik.