A k�rnyezetszennyez�s az emberi t�rsadalom k�rnyezet�nek kedvez�tlen ir�ny� megv�ltoztat�sa, a k�rnyezeti elemek, leveg�, v�z, talaj el�nytelen �sszet�tel-v�ltoz�s�val �s min�s�groml�s�val j�r� tev�kenys�g, illetve jelens�g vagy maga az el�nytelen �sszet�tel-v�ltoz�st �s min�s�groml�st okoz� anyag. A k�rnyezetszennyez�s lehet fizikai (zajszennyez�s, h�szennyez�s, f�nyszennyez�s), k�miai (szennyv�z, talajszennyez�s, t�lzott agrokemiz�l�s), vagy biol�giai term�szet� (mesters�gesen �talak�tott (p�ld�ul GMO) vagy t�jidegen �l�l�nyek alkalmaz�sa).
Leg�ltal�nosabb t�pusai: k�ros szennyez�anyagok kibocs�t�sa, l�gszennyez�s, v�zszennyez�s �s talajszennyez�s.

A kipufog�g�zok miatt a leveg� nitrog�n-dioxid tartalma az ide�lis 0,000002%-os tartalom felett van. A felsorolt vegy�letek napf�ny hat�s�ra fotok�miai szmogot �s �zont hoznak l�tre, ami asztm�t okozhat. A g�pj�rm�vek �lmot �s sz�n-monoxidot bocs�tanak ki. A WHO becsl�se alapj�n �vente 700 ezerrel kevesebb ember halna meg a fejl�d� orsz�gokban, ha ezeket a l�gszennyez�ket kivonn�k a forgalomb�l. A Vil�gbank 2010-re 816 milli�ra becsli a motoros j�rm�vek sz�m�t, szemben az 1990-es 580 milli�s adattal.

A k�ros alg�sod�s el�zm�nye az, hogy a tengerbe m�tr�gya, valamint tiszt�tatlan, magas nitr�t- �s foszf�ttartalm� szennyv�z ker�l. A halak �s m�s v�zi �l�l�nyek nem jutnak elegend� napf�nyhez. Az alg�k toxinjai az emberre is vesz�lyesek lehetnek. A vizeket is sz�mos szennyez�s �ri. Leggyakrabban az iparban �s a h�ztart�sokban keletkezett,a vizekbe tiszt�tatlanul bejut� szennyvizek okoznak k�rnyezeti k�rokat(egy egymilli�s lakoss�g� v�rosban �vente 500 000 tonna szennyv�z k�pz�dik). A v�zszennyez�s k�vetkezm�nye lehet a t�panyag-feld�sul�s.

A talajszennyez�s leggyakoribb forr�sai a szem�t- �s hullad�klerak�k.Ha nem tartj�k be a k�rnyezetv�delmi el��r�sokat, vesz�lyes anyagok (m�rgek,neh�zf�mek) sziv�rognak a talajba.
A talaj sz�mos �l�l�ny �l�helye. A talajt f�leg rovarirt�szerekkel, n�v�nyv�d�szerekkel, hullad�kokkal, nitrog�nnel �s foszfortartalm� m�tr�gy�kkal szennyezik. A talaj szennyez�s�nek mell�khat�sa az, hogy a n�v�nyek felsz�vj�k a szennyez�st �s rajtuk �t mi is megessz�k, �gy megbeteg�theti k�l�nb�z� szerveinket.

Talajszennyez�s fokoz�d�s�val j�r� tev�kenys�gek:
* Hullad�kt�rol� telepek bez�r�sa
* Talajer�zi� n�vel�se f�k kiv�g�s�val
* M�tr�gya, rovarirt�szerek, a talaj term�kenys�g�t jav�t� egy�b szerek �sszer�tlen haszn�lata.

Hullad�kok leboml�si ideje:
* K�t�l: 3-14 h�nap
* Pap�r: 2-5 h�nap
* Pamutruha: 1-5 �v ( A cellul�z ha el�sod nedves talajba �vekig nem rothad el. )
* Tejesdoboz: 5 �v
* Nejlonzacsk�: 10-20 �v
* Pelenka: 50-100 �v
* Konzervdoboz: 50-100 �v
* S�r�sdobozok m�anyag karik�ja: 450 �v
* Z�ld �veg: 1 milli� �v
* M�anyag flakon: soha