A savas es� (m�sik nev�n savas �leped�s) alapvet�en megv�ltozott pH-�rt�k� csapad�k. Neh�z elhat�rolni az antropog�n hat�sra kialakul� savas es�t a term�szetes folyamatok k�z�tt kialakul�t�l. Ezen mindennapi folyamatok hat�s�ra a csapad�kv�z term�szetes pH-�rt�ke 5 k�r�li. Itt f�leg a v�zben oldott sz�n-dioxid �s szulf�tr�szecsk�k j�tsz�k a f�szerepet. N�h�ny j�l ismert folyamatban is meghat�roz� szerepe van a csapad�k term�szetes savass�g�nak, ilyen p�ld�ul a karsztosod�s is.
A Gr�nlandon vizsg�lt, 1800-as �vekb�l sz�rmaz�, j�g 6,0-7,0 k�z�tti, semleges pH-�rt�k�. Teh�t abban az id�szakban m�g nem besz�lhet�nk a probl�ma nagy m�rt�k� jelentkez�s�r�l.
Ez alapj�n a f� probl�ma az emberi t�rsadalom m�k�d�se, az �ltala leveg�be juttatott savk�pz� anyagok t�lzott jelenl�te.

A gyeng�bb hat�st a sz�n-dioxidb�l l�trej�v� sz�nsav gyakorolja a k�rnyezetre. Ez a csapad�k �s a h� pH-�rt�k�t 5,6-ra cs�kkenti. Ezt az �rt�ket tekintik t�bben a savas es� hat�r�nak, de m�sik besorol�s szerint az 5-�s pH-�rt�ket tartj�k annak.
A sz�n-dioxiddal szemben a k�nsav �s a sal�tromsav ak�r 2,4 pH-�rt�k� savasod�st is okozhat. Meg kell jegyezni, hogy a pH-�rt�k sk�l�ja logaritmikus beoszt�s�, �gy nagys�grendbeli k�l�nbs�gekr�l besz�l�nk. Eur�p�ban a sz�razf�ldr�l a l�gk�rbe jut� k�n-dioxid k�zel eg�sze antropog�n eredet�. Egyr�szt a k�ntartalm� �rcek koh�s�t�sa, m�sr�szt a k�olaj �s a sz�n (el�g jelent�s 1-5%, vagy m�g t�bb koncentr�ci�j� k�nt tartalmaznak) el�get�sekor k�n-dioxid keletkezik, amely az atmoszf�r�ban v�zzel k�nessavat (H2SO3) alkot.
Kibocs�t�k a bels� �g�s� motorok is, f�leg a kataliz�torok �ltal�nos bevezet�se el�tt adt�k nagy r�sz�t a szennyez�snek. Term�szetes �ton �ltal�ban az erd�t�zekn�l, n�v�nyi boml�sn�l �s vulk�ni m�k�d�skor ker�l a leveg�be k�n-dioxid.
A leveg� nitrog�nje �g�skor nitrog�n-oxidd� oxid�l�dik, amelyb�l sal�tromsav (HNO3) k�pz�dik.

Savas es�k jellemz� ter�lete az ipari vid�kek k�rnyezete, a fejletlenebb technik�k jelent�sen nagyobb terhel�ssel j�rnak. �gy a f� el�fordul�si ter�let a m�lt sz�zadban az USA �s Nyugat-Eur�pa volt. Az id�j�r�si hat�sok miatt azonban nem korl�toz�dott csak e ter�letekre, hanem t�volabbi ter�letekre is eljutott. Emiatt kellett Kanad�nak �s a skandin�v orsz�goknak is megtapasztalni k�ros hat�sait. Ez�ltal egyfajta „export-import kapcsolat” alakult ki termel�k �s az elszenved�k k�zt. Nemzetk�zi �sszefog�ssal (a kibocs�t�s m�rs�kl�s�vel) az els� id�k gyenge v�dekez�si pr�b�lkoz�saival szemben (p�ld�ul Skandin�vi�ban meszezni pr�b�lt�k a tavakat), �rezhet� eredm�nyeket siker�lt el�rni.

A savas �leped�s hat�sainak s�lyoss�g�t t�bb t�nyez� befoly�solja: az �leped� anyag mennyis�ge, a fogad� fel�let fajt�ja (talaj, v�z, be�p�tett ter�let) �s savk�z�mb�s�t� k�pess�ge, valamint az adott ter�let �l�l�nyeinek t�r�- �s alkalmazkod�k�pess�ge.
A vizes �l�helyeken a savasod�s hat�sa ak�r a teljes steriliz�ci� is lehet. El�sz�r a halak t�pl�l�k�t ad� plankton mennyis�ge szorul jelent�sen vissza, amely hat�s�ra a halak is pusztulni kezdenek. Ez a folyamat addig tarthat am�g n�h�ny bakt�rium �s fonalas moszat kiv�tel�vel minden �let kipusztul a t�b�l. Az ilyen "halott tavak" jellemz�en k�k sz�n�ek, tiszt�nak hatnak, de ez csal�ka, mert ez a plankton hi�ny�nak k�vetkezm�nye. K�l�nb�z� m�don �rinti a tavak egyes fajt�it a folyamat. A m�r eml�tett Kanadai ter�let nagy h�tr�nya, hogy az ottani tavak alapk�zete gr�nit, amely kis k�z�mb�s�t� k�pess�ggel rendelkezik. Ez a t�ny is jelent�sen is k�zrej�tszott abban, hogy az 1980-as �vek k�zep�re az ottani tavak 50%-b�l kipusztult az �sszes hal. Magyarorsz�g ilyen tekintetben szerencs�s helyzetben van, hisz p�ld�ul a Balaton b�zikus alapk�zete miatt 8-as pH-�rt�k�.
Erd�s ter�leteken els�k�nt a nyitvaterm�k jelzik a k�rosod�st, hisz ezen n�v�nyeket eg�sz �vben vesz�lyeztetik a l�gk�ri r�hat�sok. A savas v�z megs�rti a falevelek v�d�r�teg�t, �gy sokkal �rz�kenyebb lesz a k�rokoz�k �s k�rtev�k t�mad�saival szemben. A talajfelsz�nre jut� savas anyagok cs�kkentik a talaj pH-�rt�k�t, aminek hat�s�ra a k�t�tt form�ban l�v� nyomelemek stabiliz�l�dnak. Jellemz� eset az alum�niumm�rgez�s, amely elpuszt�tja a f�k gy�kerein�l szimbi�zisban �l� mikorrhiza gomb�kat.
Nagyobb vesz�lynek vannak kit�ve a magasabban fekv� erd�ss�gek, mert jellemz�en k�dbe burkol�znak, �lland�an �rintkezve a savas �leped�ssekkel.
H�res erd�pusztul�s Kanad�ban, Sudbury k�rny�k�n fordult el�.
V�rosi ter�leteken a r�gi m�eml�kek a k�l�n�sen vesz�lyeztetettek. Reakci�ba l�pve a kalciumgy�k�kkel a k�vek m�ll�s�t gyors�tja fel, letomp�tja az �leket, elsim�tja a r�szleteket, gyeng�ti a szerkezetet. A vas rozsd�sod�s�t is el�seg�ti. Egyes kutat�sok �ll�tj�k, hogy az emberi eg�szs�gre is k�ros hat�sa mutathat� ki, de ez m�g nincs kell�en bizony�tva.