A l�vafoly�s vagy l�va�ml�s az a folyamat, melynek sor�n az ill�anyagokt�l megszabadult magma, azaz a l�va a felsz�nre ker�l. Napjainkban a l�va�ml�sek – az �ce�nk�z�pi h�ts�gok hasad�kv�lgyeit lesz�m�tva – els�sorban a Hawaii-szigeteken, Izlandon �s az Etn�n gyakoriak. A t�rt�nelem sor�n feljegyzett legnagyobb l�va�ml�s 1783-ban az izlandi Laki kit�r�se volt: a vulk�nb�l t�bb, mint 14 km³ bazalt �ml�tt ki, �s mintegy 40 km-re jutott el. A f�ldt�rt�net sor�n enn�l j�val nagyobb kit�r�sek is voltak: a Columbia foly�r�l elnevezett, k�z�ps� mioc�n bazaltvid�ken a Roza nev� l�va�ml�s-sorozat mind�ssze egy h�t alatt 1500 km³ anyagot produk�lt. Az �gy k�pz�d�tt l�vamez�ket plat�bazaltoknak nevezik; ilyenek p�ld�ul a Dekk�n-fenns�k (a kr�ta-paleoc�n hat�ron k�pz�d�tt), az Eti�piai-magasf�ld (a tercierben keletkezett) �s K�z�p-Szib�ria (kora mezozo�s) bazaltjai stb.

A k�zponti kit�r�sek (kr�terb�l kifoly�) l�vafoly�sai j�val kisebbek. Az Etna p�ld�ul 1535 �ta kevesebb, mint 4 km³ l�v�t adott, �s legnagyobb l�va�ml�se sem volt t�bb a 0,5 km³-n�l.

A l�vafoly�sok m�ret�t (t�rfogat�t, vastags�g�t) �s sebess�g�t sz�mos t�nyez� befoly�solja.

* az eff�zi�s r�ta (a l�va ut�np�tl�s�nak, illetve ki�raml�s�nak intenzit�sa)
* a magma (l�va) fizikai tulajdons�gai (nyom�sa, s�r�s�ge, viszkozit�sa, vegyi �sszet�tele).+ Bazaltos l�vafoly�sok
+ Bazaltos l�vafoly�sok
+ Andezitl�va-foly�sok
+ D�citl�va-foly�sok
+ Riolitl�va-foly�sok
+ Egy�b l�vafoly�sok
+ V�zalatti l�vafoly�sok

A l�vafoly�sok rendk�v�l nagy anyagi k�rokat k�pesek okozni, ember�letet azonban nem k�vetelnek, mivel el�g lassan mozognak, �gy k�nny� elker�lni �ket. Hal�lesetek azonban el�fordultak els�sorban az�rt, mert a l�vafoly�sok elv�gt�k a menek�l�si �tvonalakat illetve az�rt, mert az emberek t�l k�zel mer�szkedtek hozz� (megfigyel�s c�lj�b�l).

Ritka eset amikor a l�vafoly�s annyira gyorsan mozog, hogy ember�leteket is k�vetel. Hasonl� eset t�rt�nt 1977. janu�r 10-�n, amikor a Kong�i Demokratikus K�zt�rsas�gban lev� Nyiragongo kalder�j�ban fortyog� l�va-t� �tt�rte a kaldera falait �s kevesebb, mint egy �ra alatt elfolyt. A vulk�ni k�p meredek lejt�j�n mintegy 100 km/�r�s sebess�ggel haladt lefel�, maga al� temetve n�h�ny falu alv� lak�it.