A j�gkorszak vagy glaci�lis egy hossz�t�v� �ghajlati v�ltoz�s, amely alatt a F�ld �tlagh�m�rs�klete lecs�kken, ezzel a sarki j�gtakar�k, a kontinent�lis j�gtakar�k �s a gleccserek ter�lete nagy m�rt�kben kiterjed.
Az egyes j�gkorszakok val�j�ban a sokkal hosszabb id�t �tfog� �gynevezett glob�lis leh�l�sek r�sz�t k�pezik. Tudom�nyos szempontb�l m�r az is glob�lis leh�l�st jelent, amikor a sarkokon �lland� j�gsapk�k tal�lhat�k. Ilyen szempontb�l teh�t most is egy glob�lis leh�l�si korszakban vagyunk. Az ism�tl�d� j�gkorszakok csak klimatikus hull�mz�sokat jelentenek a glob�lis leh�l�s id�szak�n bel�l. A f�ldt�rt�net sor�n t�bb hossz� t�v� glob�lis leh�l�s �s glob�lis felmeleged�s v�ltotta m�r egym�st.
Az egyes j�gkorszakok k�z�tt �gynevezett interglaci�lisok (j�gkorszak k�z�tti korok) vannak, melyek ciklikusan v�ltj�k egym�st, kb. 40 000-100 000 �venk�nt.
Az utols� nagy f�ldt�rt�neti korszakot, a pleisztoc�nt az �szaki f�lteke nagy r�sz�n a j�gkorszaki kl�ma jellemezte. A korszakban hat glaci�lis k�vette egym�st viszonylag r�videbb interglaci�lisokkal. Ez�rt gyakran a pleisztoc�n eg�sz kor�t csak mint „a j�gkorszakot” eml�tik. Az utols� j�gkorszak (glaci�lis) kb. 10 000 �ve fejez�d�tt be. Most interglaci�lisban, j�gkorszak k�z�tti korban �l�nk.
A j�gkorszakokon �s j�gkorszakk�zi korokon bel�l is vannak hidegebb id�szakok �s felmeleged�sek, �gynevezett stadi�lisok �s interstadi�lisok. A legut�bbi stadi�lis kb. a 16-19. sz�zad k�zepe k�z�tt volt, 1650 k�r�l h�m�rs�kleti m�lyponttal (az �gynevezett kis j�gkorszak).
+ A j�gkorszak kialakul�s�nak okai
+ Kis j�gkorszak

Az, hogy a m�ltban az Alpok gleccserei sokkal kiterjedtebbek voltak, ismert volt a n�pi le�r�sokban. Ilyen t�rt�netet mondott el egy fav�g� a francia Jean de Charpentier-nek a sv�jci Grimsel-gleccserr�l. 1825 �s 1833 k�z�tt Charpentier bizony�t�kot gy�jt�tt a t�rt�net al�t�maszt�s�ra. 1836-ban meggy�zte Louis Agassizt az elm�let�r�l, �s Agassiz kiadta azt k�nyv�ben 1840-ben. (�tude sur les glaciers)
A kev�s ismeret birtok�ban kezdetben csak az ut�bbi n�h�ny ezer �v eljegesed�seit, stadi�lis id�szakait tanulm�nyozt�k, a kor�bbi j�gkorszakok l�tez�s�re csak a 20. sz�zadi kutat�sok der�tettek f�nyt.
A j�gkorszakokr�l ma t�bb forr�sb�l is inform�ci�t tal�lnak, de a legfontosabb az Antarktisz jeg�b�l kif�rt j�gmag, amelynek legm�lyebb r�szei 400 000 �vesek, �gy ennyit vissza tudnak tekinteni a F�ld l�gk�ri viszonyaira.

A F�ld t�rt�nete sor�n legal�bb n�gy olyan nagyobb glob�lis leh�l�s volt, amikor a j�gkorszakok uralkodtak.

* A legkor�bbi felt�telezett glob�lis leh�l�s a 2,7-2,3 milli�rd �vvel ezel�tti id�szakban volt, a proterozoikum id�szak elej�n.

* A m�sodik, melyr�l m�r bizony�t�kok is vannak, a k�r�lbel�l a 800-600 milli� �vvel ezel�tti korszakban k�vetkezett be, �s tal�n ez volt minden id�k leghidegebb id�szaka a F�ld�n. Ebben a korban a tengerv�z eg�szen az egyenl�t�i ter�letekig befagyott, ezt nevezz�k a j�gbolyg� kor�nak. Val�sz�n�leg ezut�n az id�szak ut�n t�rt�nt a fajok kambriumkori hirtelen fejl�d�se.

* Egy kisebb glob�lis leh�l�s k�sz�nt�tt be 460-430 milli� �vvel ezel�tt, az ordov�cium id�szak v�g�n.

* Nem voltak ugyan j�gkorszakok, de a sarki j�gsapk�k t�bbsz�r igencsak kiterjedtek a 350-260 milli� �vvel ezel�tti id�szakban, a karbon �s a korai perm id�szak alatt.

* Az utols� glob�lis leh�l�s 40 milli� �ve kezd�d�tt, amikor j�gtakar� al� ker�lt az Antarktisz, a pleisztoc�n id�szak alatt pedig (kb. 3 milli� �ve) megjelent a j�gsapka az Arktisz ter�let�n is. Az�ta a jeges ter�letek terjeszked�se �s visszah�z�d�sa 40 000 �ves – 100 000 �ves peri�dusonk�nt t�rt�nik. A folyamatban l�v� j�gkor utols� nagyobb glaci�lis peri�dusa kb. 10 000 �ve �rt v�get.

A glob�lis leh�l�sek k�z�tt voltak t�bb milli� �ves, az eg�sz F�ld�n nagyon meleg, szinte minden�tt tr�pusi h�m�rs�klet� id�szakok. De a glob�lis leh�l�sek id�szakain bel�l (legal�bbis a mostani utols�ban) szint�n voltak jelent�s felmeleged�st hoz� interglaci�lis szakaszok. Ilyen volt p�ld�ul az utols� j�gkorszakot megel�z� Eem interglaci�lis kor (130-110 ezer �vvel ezel�tt).

Most interglaci�lis id�szakban �l�nk kb. 10 000 �ve. �ltal�ban azt mondj�k, hogy egy ilyen id�szak 12 000 �vig tart, de a j�gf�r�sok eredm�nyei szerint ez nem ennyire egy�rtelm�. E kutat�s szerint az utols� interglaci�lis korszak 28 000 �vig tartott. (Nature, [1]), �s val�sz�n�leg a mostani is erre fog hasonl�tani. Mindenesetre egyesek m�r tartanak az �j j�gkorszak bek�sz�nt�t�l.
M�s elm�letek szerint, a l�gk�rbe �ltalunk juttatott �vegh�zhat�st okoz� g�zok miatt, a mostani melegebb korszak ak�r 50 000 �vig is eltarthat.
Bolyg�nk sz�razf�ldi ter�leteinek nagy r�sze jelent�sen ki van t�ve a glaci�lis-interglaci�lis ingadoz�s hat�sainak, mivel a meleged�s a sarki jegek olvad�s�val, ez�rt tengerszint-emelked�ssel j�r. Minden partvid�k vesz�lyeztetett ilyen esetben.

Az utols� glaci�lis id�szak l�tv�nyos nyomokat hagyott az �szaki f�lg�mb�n.
�szak-Eur�p�ban Finnorsz�g t�bb mint 50 000 t�medr�t v�jta ki a j�g.
�szak-Amerik�ban a Nagy-tavak vid�k�t �s Finger-tavakat a j�g v�jta ki, ahogy Minnesota �s Wisconsin �llam v�lgyeit is, k�s�bb az olvad� j�g felt�lt�tte ezeket v�zzel, �gy tavak keletkeztek.