
A lavinahall elkerlsnek egyetlen hatkony mdja a sel vagy trz ltali megelzs! Mieltt a kijellt s biztostott splyrl- vagy turistatrl letrnnk meg kell ismerjk a tjat, hviszonyokat, legutbbi idjrst, szl tevkenysgt.
* A htakar egyenslyvesztsnek mrlegelsben ne csak arra gondoljunk, hogy puszta slyunkkal megbonthatjuk a h egyenslyi llapott, hanem arra is, hogy egy sz vagy trz "perforlja" a felszni hrteget, ezzel megszntethet egy stabilizl ert vagy hatst. Tavaszi idszakban ltalban a korai tra induls javasolhat, amikor stabil, fagyott havon haladhatunk, s nyomainkkal sem vgjuk t a htakart.
A hmentes (nyri) terep ismerete nagy segtsget nyjt. A sima fves lejtk j csszrteget kpeznek (alaplavina), mg a durva ktmbkkel szabdalt lejtk jl tartjk a havat. A trpefenyk csak akkor vdenek, ha nem teljesen havazdnak be.
Erdhatr fltti facsoportok lavinabiztos pontnak tekinthetek, azonban a ritka, aljnvnyzet nlkli erdk csalkk lehetnek! A lejtk tagoltsga ltalban cskkenti a lavinaveszlyt, azonban nveli a hrtegben kpzd hz- s nyomfeszltsgeket.
A terletet jl ismer, tapasztalt helyiektl tjkozdjunk (hegyi vezetk, siskolai oktatk, menedkhzi szemlyzet, erdszek, hegyi ment szolglat). Figyeljk a lavinaveszly jelz szolglat terletre vonatkoz jelentst s az idjrs elrejelzst. Hatrozzuk meg pontosan a hprofilt rtegzds, rtegek vastagsga (szilrdsg szerint, csszrteg szerint laptprba, csszk – cssztmb prba), vegyk figyelembe a tilt s figyelmeztet tblkat!
A htakar klnbz vastagsg, klnbz llapot klnbz szemcsj rtegekbl ll. A htakar rtegzds szerinti vizsglatt hprofil meghatrozsnak nevezzk.
A hprofil meghatrozshoz a hrteg teljes keresztmetszetn lesunk. Megvizsgljuk a rtegeket, s a rtegek egymshoz val ktdst, a rtegek vastagsgt, szilrdsgt. (segdeszkzeink: nagyt, kzi mikroszkp, klnbz raszterek, szilrdsg mrshez val segdeszkzk)
A rtegek elmozdulsnak vizsglata is vgrehajtand tra eltt. Kisott, s lapttal vagy zsinrral krbevgott htbla elmozdtshoz szksges ert mrjk, vagy becsljk. Kisebb minta esetn lapt prbt, nagyobb minta esetn csszk prbt, cssztmb prbt vgezhetnk.
|