catastrophes* {csak mozilla
navigation


Katasztrfk
Extrk
Forrsok
Frissek

+ Mentsd meg a Fldet!

 
catastrophes


Itt mindig az 5 utols hrt fogom feltntetni.
>> Hsgriad
>> 375 ve szletett a sejtek felfedezje
>> Rendkvli foltot fotztak a Napon
>> Hidegrekord az Antarktiszon
>> Klmavltozs hatsai

 
Apophis


A Fld fel tart az Apophis nev aszteorida, s egyes forrsok szerint 2029. prilis 13-n pnteken, msok szerint attl kezdve 2036-ig tbbszr kerl igen kzel bolygnkhoz, esetleg be is csapdhat, de a Roszkoszmosz orosz rgynksg mr foglalkozik a problmval, s hozzltott az esetleges vilgvge elhrtst clz tervek kidolgozshoz. Tovbb >>

 
chat

 
2012


Filmajnl
A majk si naptra bonyolult csillagszati ismereteket  ignyl tkletes alkots. Egy baj van vele: 2012-ben vget r s sokan gy gondoljk, nem vletlenl. A vilg sem tarthat tovbb, mint a misztikus tudst tartalmaz naptr. Nhny vezet tuds 2009-ben igazolta, hogy valban kzel a vg s segtsgkkel a vilg leghatalmasabb llamainak vezeti el is ksztettk a tervet, amelynek alapjn sok ember megmenthet, de tvolrl sem az sszes.

 
info


Az oldal a gportl egyik versenyre kszlt.
A portaln tallhat sszes grafika sajt kszts, sajtknt feltntetni tilos!
szerk.: crissy*
nyits: jn. 16
tma: katasztrfk

 
Peoples
Induls: 2010-06-16
 


Vulknkitrs


A vulknok avagy tzhnyk a Fld felsznnek olyan hasadkai, amelyeken a felsznre jut a magma, az asztenoszfra izz kzetolvadka. A Fld vulknjait kialakulsuk oka szerint kt csoportba soroljuk:
- tbbsgk a tvolod s kzeled kzetlemezek hatrain (az aktv lemezhatrokon) alakul ki,
- kisebb rszk az aktv peremszeglyektl tvol a kpenyoszlopok (kpenycsvk) fltti „forr pontokon”, ahol a kpenybl szrmaz magma tr a felsznre, jn ltre.
A magma felszni tevkenysge a vulkanizmus: ebbl keletkeznek vilgszerte a vulkni kpok, vulkni hegysgek. Vulkanizmusrl csak akkor beszlnk, ha a magma elri a Fld felsznt (ilyenkor lva lesz belle). Olyankor, amikor a magma a mlysgben megreked, s ott kristlyosodik kzett, a folyamat neve magmatizmus. A vulkni tevkenysg s a hozz kapcsold jelensgek vizsglatval a vulkanolgia foglalkozik.
+ Vulknok a mitolgiban
+ A vulknok megismersnek trtnete
+ Magma
+ A vulknok felptse
+ Magms kzetek
+ Lva
+ A vulkni kitrsek osztlyozsa a kiszrt piroklasztok trfogata szerint
+ Piroklaszt
+ Vulknok osztlyozsa
+ A vulkni utmkds tpusai
+ A vulknok morfolgija
+ Vulknok a naprendszerben
+ A vulkanizmus hatsa az lvilg s az emberisg evolcijra

Nevnek eredete


A latinos vulkn sz elnevezst az antik mitolgiban szerepl Vulcanusrl, a rmaiak tzistenrl kapta, aki egyben a kovcsok istene is volt. (Grg megfelelje Hphaisztosz, az istenek kovcsa.)

Vulknok keletkezse

A vulkanolgiai s lemeztektonikai kutatsok sorn megllaptottk, hogy a fldi vulknok elhelyezkedse (nhny kivtelvel) kveti a litoszfralemezek hatrait. Ezek a vidkek nyitott s mly trsrendszerek, amelyeken keresztl a magma a felsznre juthat. A lemezszeglyek tpustl fggen a vulknok divergens vagy konvergens lemezszeglyeken keletkezhetnek. Ltezik egy harmadik tpus keletkezsi md is, a forr pont (vulkn) (hot-spot) vulkanizmus, amely csak tttelesen ktdik a lemeztektonikai mozgsokhoz.
A vulknok keletkezst befolysol tnyezk


A vulknok keletkezsnek legfontosabb tnyezje a Fld bels hje, melyet az sidktl a radioaktv anyagok bomlsa gerjeszt. Ennek kt tpusa ismert:
* a rvid let radioaktivits, mely kozmikus anyagokbl (pl. meteoritok) szrmazik. A Fld keletkezsnek idejn a bolyg heves meteoritbombzsoknak volt kitve, aminek kvetkeztben a becsapdsok hatsra risi mennyisg h keletkezett. Ennek a radioaktivitsnak a Fld kialakulsa kezdetn volt nagy szerepe.
* a hossz let radioaktivits a Fld belsejben lev radioaktv izotpok (235U, 238U, 232Th, 40K) bomlsnak ksznhet. Az ebbl szrmaz henergia tlagosan 82 mW/m2. A vizsgldsok kimutattk, hogy az elmlt 3-4 millird vben a radioaktv bomlsbl szrmaz energia mennyisge exponencilisan cskken.[1]

A Fld bels hje a fldkpenyben konvekcis ramlsokat (cellkat) hoz ltre, amelyek elmozdtjk az asztenoszfra tetejn sz kzetlemezeket (Lsd: lemeztektonika), amelyek egymshoz kpest eltvolodhatnak (divergens lemezszeglyek) vagy egymsra toldhatnak (konvergens lemezszeglyek). Ezeken a vidkeken, ahol a litoszfralemezekben repedsek keletkeznek, az izz magma a felsznre juthat. A radioaktivits egy msik fontos eredmnye a kpeny magas hmrskletnek s nyomsnak kialakulsa. Ez rszlegesen beolvasztja a kpeny, illetve litoszfra anyagt: ez az olvadk a magma.
A vulknok kialakulsnak tovbbi fontos tnyezi a szerkezetfldtani viszonyok. A kzetekre hat erk n. feszltsgtrben jelennek meg, amelyek hrom f elmozdulstpust (vetdst) idznek el: norml vett vagy lezkkenst, reverz vett vagy feltoldst, oldalelmozdulsos vett vagy eltoldst. A kzetnyoms hatsra ezeken a vetdseken nyomul a felsznre a magma.

Vulknok keletkezse divergens lemezszeglyeken


A divergens (azaz egymstl tvolod) lemezszeglyeken, ahol az asztenoszfra magmaramlsai megrepesztik az ceni kzetburkot, folyamatosan bzikus (bazaltos) kzetolvadk nyomul a felsznre, ahol megszilrdulva cenkzpi htsgokat hoz ltre. A kpeny vzszintesen raml anyaga fokozatosan tvoltja egymstl a kzetlemezeket. Az ilyen vulknokra nem jellemz sem a gzrobbansok sora, sem a trmelkszrs, mkdsk kzben csak kevs vzgzt termelnek. A vulkni kitrsek egyenletesebbek s nyugodtabbak, a ksr fldrengsek gyengbbek, mint a konvergens lemezszeglyeken. A felsznre tr lva rendszerint forr (1100-1200 C), mert sok benne a magnzium s a feketefm (vas, mangn). Jellemz kzete a MORB (Mid-oceanic Ridge basalt) bazalt, amelyben az inkompatibilis elemek (olyan elemek, amelyek a magma kihlsekor nem svnyokba plnek be, hanem sokig az olvadkban maradnak: Rb, Ba, U, Th, Ta, Na, K) koncentrcija alacsony. Msik jellemz kzetk a tholeiites bazalt, amiben kevs az alklifm, de sok a vas s a magnzium. A vulkanizmus nemcsak a ceni htsgok terletn jhet ltre, hanem az n. v mgtti medenckben is. Ezeken a terleteken a magma a fldkreg tgulsa sorn keletkez repedseken jut a felsznre. Divergens lemezszeglyek a kontinensek terletn is kialakulhatnak: ezek a kontinentlis hasadkvlgyek vagy riftek. Ezekre az alklifmekben gazdag magma a jellemz (riolitok, alkli bazaltok). Ilyen jelleg a Kelet-Afrikai rok vulkanizmusa (a vilg egyetlen mkd karbonatitvulknjval).

Vulknok keletkezse konvergens lemezszeglyeken


A konvergens (szubdukcis) lemezszeglyeken a hegysgkpzdst aktv vulkanizmus ksri. A lefel nvekv hmrsklet rszlegesen megolvasztja az albuk – ltalban ceni – kzetlemez anyagt s az ltala szlltott, vmillik alatt felhalmozdott tengeri ledket. A friss olvadk a kzetlemez repedsein a felszn fel igyekszik, s t kzben beolvasztja a grnitos-ledkes szrazfldi kreg egy rszt is. Az gy feltr magma tbbnyire rteges szerkezet (sztratovulkn), meredek lejtkkel letr andezitvulknokat hoz ltre. A vulkni tevkenysg ersen explozv, ers trmelkszrssal s gzkitrsekkel. A vulkni tevkenysg kiszmthatatlan; benne bizonytalan hossz aktv s alv peridusok vltoznak. A vulkni tevkenysget ers fldrengsek ksrik. Az intermedier jelleg andezitlva jellemzen 800–900 C-n szilrdul meg, teht nemcsak sszettele, de viszkozitsa is kzepes; a tufaszrs lvamlsekkel vltakozik. A legismertebb ilyen zna a Csendes-cen Tzgyrje, amelynek rsze tbbek kztt egsz Japn (teht a Fuji is), Kamcsatka s a Kordillerk tzhnyi, kztk a Chimborazo, a Popocatepetl, az Egyeslt llamokban pedig a Mount St. Helens.

Forr pont vulkanizmus


A forr pont (vagy hot-spot) tpus vulknok a lemezszeglyektl tvol, a lemeztektonikai folyamatoktl tbb-kevsb fggetlenl keletkeznek. Kialakulsukban a f szerepet a kpenyoszlopok (kpenycsvk) jtsszk. Az elsdleges kpenyoszlopokban a magma a fldkpeny „D” szintjbl (a kpeny s kls mag hatrznjbl) tr a felszn fel, a msodlagos kpenyoszlopokban pedig a dli fltekn tallhat kt, gy nevezett szuperfelboltozdsbl. Mivel a forr pont helyzete tbb-kevsb lland, a litoszfra lemez viszont elmozdul fltte, a vulkn mindig jabb kpot pt magnak, s ezzel tzhnylncot alakt ki. A forr pontok viszonylag kicsik (tmrjk ritkn nagyobb 100 km-nl), s alattuk a hramls lnyegesen nagyobb, mint egybknt (innen szrmazik a nevk is). Lvjuk tbbnyire hg, bazaltos: az ilyen, gynevezett OIB bazaltok kmiai s izotp-sszettele jelentsen klnbzik a htsgokban feltr MORB bazaltoktl. Az OIB szigetvulknok „csendesek”: mkdsket a lvamlsek jellemzik (effzis vulknok); robbansos kitrseik nem jellemzek (leginkbb csak hossz sznet utn fordulhatnak el). Jellegzetes pldjuk a Hawaii-szigetek vulkanizmusa.

Tefra


A tefra a vulknok ltal kilvellt mindenfajta szilrd trmelkanyag gyjtneve, s bzisostl savanyig magban foglalja az sszes kzetfajtt. Egy adott helyen a tefra klnbz trmelkdarabok szles skljt foglalhatja magban, amelyek elklntsre az albbi kifejezseket hasznlhatjuk:
* Vulkni hamu – minden 2 mm-nl kisebb tmrj kzetdarab.
* Lapilli – mrete 2-64 mm.
* Vulkni bomba – a 64 millimternl nagyobb tmrj darabokat nevezzk.

A geolgiban piroklasztoknak is nevezik. Az ebbl kialakult kzetek gyjtneve piroklasztikus kzetek. Ide tartozik az agglomertum, tufa s tufit.
A tefra sz a grg eredet jelentse hamu. A piroklaszt szintn grg eredet, a pyro (jelentse tz) s klastos (jelentse szttrt) szavak sszettelbl keletkezett.

Gzexhalcik


Egy vulkni kitrs sorn a szilrd halmazllapot anyagok mellett gzok s gzk is kerlnek a felsznre. Ezek egy rsze juvenilis, azaz a magmbl szrmazik, msik rsze pedig vadzus, azaz a fldkregbl kerlt a magmba. A juvenilis s vadzus gzk-gzok arnya rendkvl vltoz. Lteznek olyan kitrsek is, amelyekbl csak vzgz jut a felsznre.

A vulkni kitrs pillanatban felsznre kerl gzok pontos sszettelt meglehetsen nehz mrni, de a kitrs eltti s utni gzszivrgsokat vizsglva megllaptottk, hogy a vzgz mellett a leggyakrabban szn-dioxid, szn-monoxid, nitrogn, metn, ammnia, fluor, hidrogn, klr, knhidrogn, kn-dioxid s fmkarbid-gzk kerlnek a felsznre. A hidrogn s metn egyarnt knnyen begyullad, s lngba borthatja a vulkn krnykt (mint a Mount Pele 1902. vi kitrsnl). A gzok hmrsklete ritkn emelkedik 1000 C fok fl.

A felsznre kerl gzok vegyi sszettele fknt a lva sszetteltl s hmrsklettl fgg. Az izz lvbl elssorban klr, ssav, szn-dioxid, kn-dioxid s ntrium-karbont vlik ki, mg a 650-200 C hmrskleti tartomnyt gyakran a ssav, ammniumkarbont, vasklorid jellemzi. Az alacsonyabb (200-100 C) hmrsklet lvbl fknt knhidrogn vlik ki, mg a 100 C alatti lvbl mr szinte csak a szn-dioxid szabadul fel.

A gzexhalcik a vulkni mkds minden fzist vgigksrik a kitrs eltti szakasztl a paroxizmuson t a vulkni utmkdsig.

Vulkni mkds


A vulkni mkds szempontjbl a vulknokat leggyakrabban ngy kategriba soroljk: mkd, szunnyad, potencilisan aktv illetve kialudt. Ez az osztlyozs azonban rendkvl pontatlan, hiszen a hatrokat nehz megvonni. Egy aktv vulkn definci szerint ppen kitr, vagy kitrse brmely percben vrhat. Ez azonban rszlegesen a szunnyad vulknokra is igaz, hiszen azok kitrse is vrhat. Ezt gy rtelmezhetjk, hogy egy szunnyad vulkn aktivldhat: ezek a potencilisan aktv vulknok. Ha kvantifiklni prbljuk a fenti kategrikat, aktv vulknoknak leginkbb azokat nevezzk, amelyek a trtnelmi idkben bizonythatan mkdtek (leginkbb, ha errl van rsos feljegyzs). A klnbz vulknok aktivitst vizsglva a vulkanolgusok megprbltk behatrolni a „trtnelmi idt”. Ennek eredmnyeknt az aktv-inaktv hatrt 10 000 vvel ezelttre toltk ki, de ez sem teljesen helytll, ugyanis vannak olyan, potencilisan aktv vulknok, amelyek utols lvamlse 75-150 ezer ve volt (pl. Yellowstone-kaldera). Ezeket figyelembe vve a vulknokat hrom kategriba kne sorolni: mkd, potencilisan aktv s kialudt. Ezt csak gy pontosthatnnk, ha minden vulkn magmakamrjrl lennnek pontos adataink.

Vulkni kitrsek folyamata


A vulkni kitrs a mlysgi eredet termkek felsznre kerlse s mozgsa. A kitrsek kztt a magma kzelsgt gzk, gzok, forr vizek feltrse mellett olykor fldrengsek jelzik. A vulkanizmus ksrjelensgeinek nevezzk azokat a jelensgeket, amelyek eredmnyeknt nem magma vagy a gzok ltal kirobbantott trmelk kerl a felsznre. Ezek kzlk jelzs rtkek a fldrengsek: ezek vagy a fldkregben-fldkpenyben pattannak ki, vagy a kreg fels rszn:

* a krtben felnyomul magma felboltoz hatsa,
* a kitrskor lezdul izz trmelkrak,
* a lvadmok sszeomlsnak eredmnyeknt.

A vulkni kitrs kzelsgt tbbnyire a fldlksek gyakorisgnak nvekedse,a jellegzetes (pl. knes) gzkitrsek szaporodsa, hevesebb mkdsnl esetleg a felszn emelkedse jelzi. Magt a vulkni mkdst – a kitrs tpustl fggen – heves robbans vagy robbanssorozat vezeti be. A nyitott krtkbl a friss magma els, buborkosodott, fragmentlt termkeit a kitrsi oszlop sok vagy tbb tucat km magasba is magval ragadhatja. A kitrsi oszlop mellett a vulkni mkdsre szmos ms folyamat is jellemz: ilyenek a lavink, iszaprak stb. A vulkni kitrs tetfokt paroxizmusnak nevezik.

A fleg felfel terjeszked oszlop a kitrs energijtl (s a lgkri viszonyoktl) fgg magassgot elrve sztterjed, s a tzhnyt vez kisebb-nagyobb terleten kihullik belle a felkapott salak, horzsak vagy hamu (ez a piroklaszt-szrs). Ha a magmautnptls albbhagy, a kitrsi oszlop ssze is omolhat, s ilyenkor a kitrs termkei izz vulkni rknt zdulnak al – ezek a piroklaszt-rak).

Kitrshez kapcsold jelensgek


A vulkni kitrsek szmos olyan termszeti jelensget idzhetnek el, amelyek ms krlmnyek kztt is kialakulhatnak. Ilyen jelensgek:
* A vulkni kitrst szmos fldrengs ksri, gy a kitrs eltt, mint a kitrs sorn. A felfel trekv magma feszltsgnek felszabadulsa okozza.

* A lahar (vagy iszapr) kitrskor, a vulkn lejtjn lezdl piroklaszt-r s vz elegye. Rendkvl veszlyesek erssgk s nagy sebessgk miatt (akr tbb, mint 10 mter/msodperc). Kialakulsuknak oka lehet a hegyet bort jg- s hsapka megolvadsa a kitrs sorn, krtert kiszabadulsa vagy heves eszsek.

* A legpuszttbb fldcsuszamlsok a vulknok tevkenysghez ktdnek, amikor a lejtk gyenge rtegei a elmozdulnak lefel. ltalban a sztratovulknok mkdsre jellemzek.

* A vzalatti kitrsek sorn a felettk lv vztmeg elmozduhat szkrt (cunami, vagy gyakran tsunami) okozva, mely pusztt ervel zdul a tengerparti vidkekre.

Kitrsek elrejelzse


A vulkni kitrsek elrejelzse sorn a tudsok t alapelvet vesznek figyelembe:
1. a vulkni mkds inflexis pontjnak alapelve kimondja, hogy a hosszabb ideje szunnyad vulkn elbb-utbb instabill vlik s kitr
2. az egybees eljelek alapelve szerint egyetlen monitorizlt paramter vltozsa mg nem jelzi egy kitrs bekvetkeztt, de tbb egyszerre vltoz paramter mr igen
3. a vulkni mkds megismersnek alapelve kimondja, hogy a kitrs elrejelzsnl szem eltt kell tartani a korbbi kitrsek sorn megtapasztalt jelensgeket
4. a vratlan jelensgek alapelve szerint a kitrst szmos nem vrt, vagy szoksosnl gyorsabban zajl jelensg is jelezheti
5. a kitrsek eljeleinek vizsglata szerint, minden vulknnak sajtos „tnetei” lpnek fel kitrst megelzen.

A vulkni kitrsek nem jelezhetk sztochasztikus mdszerekkel, csak a rviddel a kitrs eltt jelentkez tnetek vizsglatval, amiatt szksges ezek folyamatos monitorizlsa, ami rendkvl kltsges, de az egyetlen mdszer a kitrsek elrejelzsre.

A vulkni kitrsek elrejelzsnek mdszerei:

* Szeizmolgia – a vulkni kitrsek elrejelz folyamata a fldrengs, melyet a feltrekv magma okoz. Hrom tpusa klnbztethet meg: a rvid idej fldrengsek a felszn alatti magmakamrk nvekedse sorn pattannak ki; a hossz idej fldrengseket a vulkn belsejben felgylemlett gzok nyomsvltozsa okozza; a harmonikus rengseket a felfel trekv magma okozza (nevt az ltala okozott morajl hang utn kapta). A szeizmikus jelensgek rtelmezse nehz, de egyben a legjobb elrejelzje a kitrseknek, fleg ha a hossz idej s a harmonikus rengsek gyakoriakk vlnak.
* Gzexhalcik vizsglata – amint a magma felsznkzelbe kerl s lecskken a nyoms, a gzok kivlnak. A legjellemzbb gz a kn-dioxid, amelynek nagy mennyisg felsznre kerlse egy kzelg kitrs eljele lehet.
* Felszni deformcik monitorozsa – a felszn alatti magma mennyisgnek nvekedse a felszn deformldst okozhatja, emiatt a potencilisan aktv vulknok mreteit s alakjt pontosan monitorizljk
* Geotermika – gy a magma, mint a feltrekv gzok hidroterms jelensgeket okoznak, amelyek a Fld bels hjnek vltozst idzik el.
* Hidrogeolgiai mrsek – frsok tanulmnyozsa sorn azt tapasztaltk, hogy kitrs eltt, a bels gzok nyomsra a felsznalatti vzrtegek megemelkednek, majd kzvetlenl a kitrs eltt visszaesnek.

A vulknok globlis felmelegedsre gyakorolt hatsa


A gzok koncentrcija vulknonknt rendkvl vltoz. A legjelentsebb vulkni termkek a vzgz, a szn-dioxid s kn-dioxid. Ms gzok, a knhidrogn, hidrogn-klorid s hidrogn-fluorid, valamint hidrogn, szn-monoxid, halognek, szerves sszetevk s rendkvl illkony metn-szrmazkok.

A nagy, robbansos kitrsek sorn a gzok s vulkni hamu keverke 20–30 km magassgba, a sztratoszfrba is feljuthat, ahol a kn-dioxid knsavv alakul, amely gyorsan kondenzldik s knes aeroszolokk alakul t. Ezek megnvelik a Fld albedjt, ami a troposzfra lehlst idzi el. Ugyanakkor felszvjk a Fld ltal kibocstott ht, ami ltal a sztratoszfra hmrsklete megemelkedik. A mlt szzad szmos nagyobb kitrse sorn megfigyeltk, hogy a kitrsek utn a Fld tlagos hmrsklete lecskkent.

A knes aeroszolok hozzjrulnak a sztratoszfra kn- s nitrogn-tartalm vegyleteinek talakulshoz, melyek az emberi tevkenysg sorn kibocstott halognezett sznhidrognekkel egytt klr-monoxid kpzdshez vezetnek, mely az zont puszttja. Az aeroszolok koagulcija sorn a troposzfra felsbb rtegeibe kerlnek, ahol cirrus felhk kialakulshoz vezetnek. A hidrogn-klorid s hidrogn-fluorid felolddik az escseppekben s savas es formjban a Fldre jut vissza.

A vulkni kitrsek sorn nagymennyisg szn-dioxid kerl az atmoszfrba, amely hozzjrul az veghzhats fokozdshoz, de ugyanakkor szmos bio- s geokmiai folyamat szmra szolgl alapanyagul (szn).

Az atmoszfrba kerl vulkni hamu sznes naplementket okozhat, lerakdsa sorn rendkvl termkeny talajt hoz ltre.

Vulknok pusztulsa


A vulknok mkdsk ideje alatt konstans talakulsban, nvekedsben vannak. Tevkenysgk szneteiben vagy mkdsk befejezse utn mr a kls (felszni) erk kezdik el formlni felszneiket s megindul a lepusztulsuk. Ennek elsdleges okai az idjrsi hatsok. Emiatt a klnbz ghajlati vekben fekv vulknok felszne klnbzkppen alakul.

A felszn lepusztulsa az egyszakaszos esk vben illetve a kttem szavanna- s monszunklma terletn a leghatkonyabb s leggyorsabb. A vulknok felsznt az erzi, az rkok kpzdse, a rteges lemossok s a fldcsuszamlsok alaktjk. A trpusi vekben, a sr eserdk vidkn nagy a csapadkmennyisg, gy a vulkni kpok oldaln sok patak ered, amelyek mlyen bevgodnak ezek felsznbe, akr 100–150 m mlyen is. Az enyhbb, lejts terleteket a vlgyek kztt gyep- s mohatakar bortja, amelynek ers kzetmllaszt hatsa van (pl. Kilimandzsr).

A szrazabb (sivatagos s flsivatagos) terleteken a nagy hmrskletingadozs hatsra a vulknok felptse, a kzetek repedshlzata, valamint a gyr nvnyzet a gyors aprzdsnak kedvez. A ritka, de kiads eszsek itt is felszabalhatjk rkokkal a vulkni kpok lejtit (pl. Anatliai-fennsk).

A mrskelt gv nedves (ceni) terletein a mlls, a kontinentlis vidkein viszont az aprzds a jellemz. A periglacilis ghajlaton a gyr nvnyzet s a fagyssal jr aprzds formlja a vulknok felsznt, mg a hhatr felett lvket a jg ereje.
A Campi Flegrei mholdas ltkpe

A vulknok lepusztulsnak egyik fontos tnyezje az id, azaz mennyi id telt el az utols kitrs ta s ez elegend volt-e valamilyen nvnyzet kialakulshoz, mivel a gyr, kopr felszn sokkal gyorsabban pusztul.

A lepusztuls elrehaladottsgnak s a vulkni formk talakulsnak mrtke alapjn az albbi tpusok klnthetk el:

* p tzhny (elsdleges forma): rzik eredeti formjukat, felszneiket a kls erk csak kis mrtkben alaktottk. A vulkn jabb mkdse esetn a lepusztuls nyomai eltnnek (pl. Vezv, Etna).
* csorba tzhny (msodlagos forma): az elsdleges formk mg jl felismerhetek, de felsznket a kls erk mr lnyegesen tformltk (pl. a Campi Flegrei vulkni kpjai)
* vulknromok (harmadlagos formk): az eredeti formjuk jelentsen talakult, mly vlgyek szabdaljk, de fbb vonsai mg jl kivehetk (pl. Keleti-Krptok vulkni vonulata)
* vulknroncsok (negyedleges formk): az eredeti vulkni formk csak geolgiai s geofizikai mdszerekkel llapthatk meg (pl. Visegrdi-hegysg)
* vulknmaradvnyok (tdleges formk): az eredeti formk teljesen lepusztultak, ltezskre csak a visszamaradt kzetek utalnak
* vulknroncsok (hatodlagos formk): a felszni formk teljesen lepusztultak s az ers letarols sorn a szubvulkni formk (lakolitok, telrek, stb.) kerltek a felsznre.

A Fld mkd vulknjai


Az ENSZ ltal az 1990-es vekben tmogatott Termszeti Katasztrfk Megelzsnek vtizede (International Decade for Natural Disaster Reduction) program keretn bell a Nemzetkzi Vulkanolgiai s Geokmiai Szervezet (International Association of Volcanology and Chemistry of the Earth's Interior) fellltott egy 16 vulknbl ll listt („vtized vulknok”), melyek tanulmnyozst prioritsknt kell kezelni. A projekt lnyege minl jobban megismerni ezek mkdst, esetleges kitrsek katasztroflis kvetkezmnyeinek elkerlse vgett, illetve tanulmnyozsuk sorn bvebb ismeretet szerezni a bennk zajl folyamatokrl. A kvetkez vulknok szerepelnek a listn:

* Avacsinszkij-Koriakszkij, Oroszorszg
* Colima, Mexik
* Etna, Olaszorszg
* Galeras, Kolumbia
* Mauna Loa, Amerikai Egyeslt llamok
* Merapi, Indonzia
* Nyiragongo, Kongi Demokratikus Kztrsasg
* Mount Rainier, Amerikai Egyeslt llamok
* Szakuradzsima, Japn
* Santamaria, Guatemala
* Szantorini, Grgorszg
* Taal, Flp-szigetek
* Teide, Spanyolorszg
* Ulawun, Ppua j-Guinea
* Unzen, Japn
* Vezv, Olaszorszg


* Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. *    *****    Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide!    *****    Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    ✨ Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott – ismerd meg a „Megóvlak” címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.